User vita:Rodrigo
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A szerkeszt fül melletti + jelre kattintva itt üzenetet hagyhatsz nekem. --biiip---
Személyes Honlapom: Rodrigó honlapja
Korábbi megjegyzések: User vita:Rodrigo/archiv01; User vita:Rodrigo/archiv02; User vita:Rodrigo/archiv03, User vita:Rodrigo/archiv04;
[szerkesztés] Köszi
Köszi szépen! – azagi vita 2008. március 25., 00:40 (CET)
majd figyelek :) – azagi vita 2008. március 25., 01:04 (CET)
ez a Szedlacsekné-dolog tényleg vicces :) "felfigyeltek természetes intelligenciájára és kedvességére" :D:D – azagi vita 2008. március 25., 01:14 (CET)
„User:Alensha zombija”??? Ezt mivel érdemeltem ki? :D Kapsz ám egy Szedlacseknét mindjárt... – Alensha 
üzi 2008. március 26., 18:09 (CET)
[szerkesztés] Wikierkölcs
A wikipédia-esszé szerkesztésének módszerébe világosan bele van írva, hogy ha nem értesz egyet vele, akkor ne átírogasd, hanem írd meg a véleményedet egy külön esszében. Külön írtál? Átírogattál. No: ez a wikierkölcs. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. március 26., 15:07 (CET)
- Névleg belátod, hogy hibáztál, de helyre nem tolod, hanem bölcselkedni kezdesz. Ez is wikierkölcs. – Nullextra NULLEXTRAKADÉMIA 2008. március 27., 08:39 (CET)
[szerkesztés] kérdés, már feltettem egyszer a ?kérdésfal?on és nem találtam vissza
(törölt bevezető)
Szia! hogy tudok új szócikket létrehozni? tudok-e a sajátnevemhez létrehozni szócikket? slusszkérdés:miért nem érdemes szeméyles adatot(mailcím,név,tel szám)a bármilyen falakon?
válaszodat előre is köszönöm
[szerkesztés] RE: Személyiség spektrum
Felakadtam a spamszűrőn, ezért: www dot rdos dot net/eng/Aspie-quiz.php. Ez még hosszabb :) Üdv, – Mr Steve vita 2008. április 7., 06:14 (CEST)
[szerkesztés] Segítség kérés
Szia!
2. voltál a mentorok között, így választottalak Téged :). Tegnap előtt kértem már mentort, de nem kaptam visszajelzést. Alapvetően az a problémám, hogy nem látom át rendesen a Wiki rendszerét, ezért szerkeszteni sem nagyon merek. Ez csak idő kérdése, amíg belejövök? Vagy személyből fakadó, hogy nem tudok eligazodni? Eddig egy lapot szerkesztettem (édesapámét), meg véletlenül, de észrevettem, hogy csupa helyesírási hiba volt Firkasz User sírköve :). Na pl. azt sem találom meg most, és nem is tudom, hol volt. Ezenkívül szeretnék szerkesztési tanácsokat kérni, hogy ne csináljak butaságot. Két dolgot már megtanultam, hogyan kell a word-höz hasonló "bekezdés négyzetet" tenni, meg a vastagbetűs bekezdést, az "egyenlőségjelest" :).
Előre is köszönöm, Bo – Bo vita 2008. április 7., 22:56 (CEST)
[szerkesztés] Allapok
Szia, Rodrigó! Kérlek egy kicsit navigálj az allapjaid között, és nézd át, mi az ami elavult, megszűnt, jelöld őket törlésre. Aminek pedig a tartalmában van olyan, ami ma már nem érvényes, azt kérlek rendezd. Nem kötelező, de nagytakarítunk és a linkek be-be zavarnak, ma pl. töröltem a Friss események linkjét egy allapodról, mert már inaktív az oldal. előre is köszönöm segítséged! Üdv, – Burumbátor kerekasztal, hookah-val 2008. április 12., 13:45 (CEST)
[szerkesztés] Szeretnék a régi kép helyett egy újat feltenni
Szia! Csepeli Szabó Béláról kaptam sajátkészítésű fotót, szeretném a régit letörölni és az újat a szabadon felhasználható jogi megjelöléssel feltölteni. Kérlek írd le nekem a menetét, mert a help-ek és gyik-ok csak még jobban összezavarnak :( Előre is köszönöm! István "roskoponthu"
- A menete. Kiválasztod a kívánt képet (a lapjára mész). Ott lenavigálsz (letekersz) a Fájltörténet részig. Alul fogsz találni egy A fájl újabb változatának feltöltése linket. Arra ráklikkelsz, és onnantól ugyanúgy megy, mintha teljesen új képet tennél fel, a Célfájlnév:-hez beírja a jelenlegi nevet. √ Dokee ⊄ vita √ 2008. április 15., 20:29 (CEST)
[szerkesztés] kép átneevezés
Kedves Rodrigo!
Sikerült kicserélnem a képet, viszont ez a kép nem 1975-ös hanem 2006-os. A kép dátuma részbe ugyan beírtam, hogy 2006-os képről van szó, de a képfilenév megmaradt a régi Csepeliszabobela 1975.jpg. Ezt hogyan változtathatnám meg Csepeli Szsabó Béla 2006.jpg -re? A feltöltött file neve ez.
Köszi, ez az uccsó kérésem azt hiszem :)
roskoponthu
Képet átnevezni nem tudsz. Maximum feltöltöd újra az új nevén, és a régi képet jelzed egy adminnak hogy törölje (a kép leírásába beteszed: {{azonnali}}(?)) д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 13:18 (CEST)
[szerkesztés] 18 WoS Haulin
Megnéznéd? Köszi. д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 13:18 (CEST)
- Köszi, már nézegettem. A Cruise Control a Tempomat neve a játékban (lenyomod a C-t és magától tartja a lenyomáskori sebességet.) A júzerlapomról: sajnos nekem ha 1024*768-ra állítanám, nagyon darálna. Az túl kicsi felbontás a monitoromhoz. д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 13:49 (CEST)
Van még valami ötleted a cikkhez? Kicsit dolgoztam rajta. д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 19., 19:47 (CEST)
- Nálam válaszolj kérlek. Az normálisabb lenne a megjelölt helyére, ha azt írnám: A legjobb technika, ha a játékos a legpontosabban pozicionál a rakomány felé?. Ha mást gondolsz, javíts bele a cikkbe nyugodtan :). Majd a TODO kikipálását elintézem, én most a vezetőfülkéről szedek anyagot (képet, szöveget). д лекарство и спор я конструировать д 2008. április 20., 10:34 (CEST)
[szerkesztés] Köszönöm a segítséget!
Köszi a tanácsokat, meg a segítséget, nagyon sokat segítettél! A thumbot azért raktam be, mert anélkül nagyon nagy volt a kép, és így egyszerűbb volt kicsinyíteni, mint méretadással.
Frankie → mondd! 2008. április 19., 13:56 (CEST)
[szerkesztés] Mentorálás!
User:Theo82 kér téged! – Beyond silence 
2008. április 24., 10:01 (CEST)
Hali, köszi a segíséget. Pont ugyanúgy akartam berakni saját képet, mint te, de nem linkeli be. http://hu.wikipedia.org/wiki/Kép:Nagyfeszvezeték.jpg a kép címe, az oldal bejön, de azon kívül se kép se hang. (kép is elég lenne) :) Légyszi nézd meg mit rontottam el.
[szerkesztés] elektromos témák szerkesztése
Ahojtye! Arra jutottam, hogy az angol wikiből a fordítást visszafogom, mert egyik tantárgyamból kellett egy témakidolgozás, és én az elektrotechnika aranykoráról, (19. sz. vége, 20. sz. eleje) írtam, és abban van elég bőséges forrásmegjelölés. 11-12 oldal doc file, néhány képpel benne. Király, nem? Van elég sok szócikkhez való szöveg, vill. átvitel, elosztás, trafók, vill. motorok, vill. mozdonyok. Ha van időd-energiád majd a kövekező hetekben mazsolázhatunk belőle, addig legalább belejövök a szerkesztésekbe. Sikerült az első képet beszerkesztenem végre, de a commons-ban olvastam valami csókától, h GIMPben van "fényképélesítő" funkció. Feltettem azt a verziót, de még nem találtam, utoljára évekkel ezelött járt kezemben GIMP, ha kiokoskodtam teszek még fel képeket. Amúgy a suliban nem tudom közvetlenül felmutatni eredményként ez a munkát, de közvetve biztos, mert diplomatémám a kiserőművek hálózati csatlakozása lesz (ha lesz:) ). – Theo82 vita 2008. április 25., 13:00 (CEST)
[szerkesztés] Avasi templom
Most látom, milyen szép képet raktál be az elejére :) Hová másztál fel, ahonnan ilyen szögből sikerült fotózni? Nekem mindig belelógnak a fák... – Alensha üzi 2008. április 25., 22:27 (CEST)
Istenkirály ez is :) Szerintem lesz, amit ezek közül felterjesztek majd kiemelt képnek, bár ott úgy szétizélnek mindent, hogy nem sok esélye van... de jó lenne minél több miskolcos kiemelt kép :)
Valami olyan helyre nem tudsz felmászni, ahonnan a Búza téri buszpályaudvart tudnád felülről fotózni? Mert egy olyan még kéne, a pláza tetejéről próbáltam, de nem jó.
(Azért picit hadd kössek már beléd: nem Weinlich, hanem Weidlich, szócikke is van már... és nem „walking street”, hanem „pedestrian street”. :) – Alensha üzi 2008. április 26., 14:49 (CEST)
Commonsban rendet rakok majd. Fotózgatni tényleg elmehetnénk valamikor, ha jól emlékszev, évek óta tervezgetjük már :D csak most nagyon nem tudok semmit csinálni, új cikket is alig írtam ezer éve... :( – Alensha üzi 2008. április 26., 22:35 (CEST)
[szerkesztés] Tanács
1. Közölhetőnek véled-e az alábbi szócikket? Abszolút mozgás
Az abszolút mozgás fogalom a testek, rendszerek egyenesvonalú egyenletes (gyorsulásmentes) mozgásához kapcsolódik. Abszolút mozgás esetében megállapítható, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgástól mentes, abszolút nyugalom állapothoz képest valamely test, rendszer végez-e egyenesvonalú egyenletes, valódi mozgást, és ugyancsak megállapítható annak mértéke is az abszolút sebesség. Ez a mozgástípus azért különleges, - ellentétben más mozgástípusokkal -, mert az egymástól eltérő sebességű, ilyen mozgást végző testek ill. rendszerek között nem sikerült felismerni olyan kísérő jelenséget, amely a sebességkülönbség következménye. Ez lehetővé tenné az abszolút mozgás kimutatását. Az abszolút mozgás mérhetőségének hiánya esetén csak más, önkényesen választott testekhez képest történő relatív mozgásról, helyzetváltoztatásról lehet ismeretünk. A kis sebességtartományban végzett mechanikai kísérletek következtében először megfogalmazásra került a mechanikai relativitás elve, majd később az elektromágneses területen végzett kísérletek során nyert hasonló eredmények után kiterjesztve: a speciális relativitáselméletben került összegzésre. Milyen természeti jelenséget kapcsolhatunk az egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz? A természeti jelenségekben egyenesvonalú mozgásnak nevezhetjük a Föld Nap körüli keringését, ha azt rövid idejű szakaszokra bontjuk, hasonlóképpen a Naprendszer mozgását a Tejútrendszerben már hosszabb idő alatt. De ilyen mozgás végeznek jó közelítéssel a gyorsulásmentesen mozgó járművek is. (Az ideálistól eltérő, zavaró jelenségek elhanyagolható szintre csökkentésével a kérdés gyakorlati vizsgálatára alkalmas körülmények teremthetők, illetve az eredmények korrigálhatók.) Figyelembe kell venni, hogy a testek más, pl. forgó, rezgő mozgást is végezhetnek, (alkotó elemei szintén), ezért az egyenesvonalú egyenletes mozgást a testek tömegközéppontjára (súlypontjára) vonatkoztatjuk, illetve anyagi pontként kezeljük.
Az abszolút mozgás kimutatására két megközelítést alkalmaztak: 1.Keresték az egymástól különböző sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben zajló mechanikai jelenségek közötti különbséget. (Galilei a kikötőben nyugvó, majd a tengeren egyenesvonalú egyenletes mozgást végző hajó zárt kabinjában végezte a kísérleteket. A kísérleteket a fénysebességig terjedő mozgástartomány igen kis tartományában végezte.) Egy további, a kérdéskör megközelítésére vonatkozó elvi megállapítás: Leibniz: „Elismerem, hogy különbség van a test abszolút, valódi mozgása és a más testekhez viszonyított egyszerű helyzetváltoztatás között. Amikor a változás közvetlen oka benne van a testben, akkor az valóban mozgásban van; ekkor a többi testnek viszonya hozzá képest ezért változik meg…” [ 1 ] Leibniz azt veti fel, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgás változása következményeinek a testben meg kell jelenniük. (Hogy milyen mérhető változások következnek be, melyek a testek mozgásállapotától függenek, még ismeretlen marad. Azonban egy test mozgási energiájának a mozgás mértékével összefüggő változása már felismerésre kerül.)
2.Az abszolút mozgás kérdésének másik megközelítése szerint keresni kell egy abszolút nyugalomban lévő testet és arra vonatkoztatni a test mozgását. Ilyen, –eredménytelen -, kísérlet volt egy test mozgásának „állócsillagokhoz” történő viszonyítása, majd az éterelméletre épülő, abszolút nyugvó állapotúnak gondolt éterhez viszonyított mozgás elektromágneses jelenségekkel történt vizsgálata. (Itt az étert az elektromágneses jelenségek „hordozójának” tekintve.)
Egy további elképzelés az ismert mozgások középértékéhez egy virtuális testet rendel : „α test”, és arra vonatkoztatja az egyenesvonalú egyenletes mozgásokat. Ez azonban nem lenne valódi abszolút mozgás az eredeti értelemben.
Az éterkísérletek eredménytelenségét három, végeredmény tekintetében azonos relativitáselmélet kidolgozása követte 1905-ig. Lorentz, Poincaré és Einstein dolgoztak ki az egyenesvonalú egyenletes mozgásokra elméletet, kiterjesztve a mechanikai relativitás elvét az elektromágneses jelenségek területére. Az elmélet szerint az egyenesvonalú egyenletes mozgások csak viszonylagos, relatív vonatkozásban értelmezhetők.
Az abszolút mozgás kérdése azonban nem zárható le: Einstein az 1905-ben publikált relativitáselméletét követően [ 2 ] két, az alábbiak szerint jelentős megállapítást közölt. A két írás, Lebegyev és Kaufmann kísérleti felfedezését kapcsolja össze a testek mozgásának területével. Lebegyev 1901-ben bebizonyította kísérleteivel, hogy a fény, amelyet „tiszta energiának” is tekintettek, tehetetlenséggel rendelkezik. Kaufmann 1902-ben, az elektronokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfedezte, hogy az elektronok tömege sebességük függvénye. Ezt úgy értelmezte, hogy itt a tehetetlen tömeg látszólagos változásról van szó, amely magyarázatára Lorentz az éter felhasználásával egy modellt is kidolgozott. A modell szerint a mozgó elektron tehetetlen ellenállása longitudinális és transzverzális irányú (egymástól különböző mértékű, de a sebességgel arányos) látszólagos tehetetlen tömegnövekedést szenved. (A modell lényege: az elektron és a kísérő elektromágneses tere között kölcsönhatás lép fel, itt tehát nem történik valódi tömegváltozás.) Einstein 1906-ban az energiával (elsősorban a fénnyel) kapcsolatos új ismereteket általánosítva levezeti, hogy a testek tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye. [ 3 ] Majd 1911-ben egy egyszerű elvi kísérleten keresztül bizonyítja, hogy amennyiben a testek tehetetlen ellenállása, tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye, akkor egy test energiatartalmától függően különböző idő alatt esne le azonos külső körülmények között. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak és megállapítja, hogy a testek tehetetlen tömegén kívül súlyos tömegének is arányosan változnia kell az energiatartalom változása során. [ 4 ] A mozgási energia az energiafajták egyike. Ha egy test sebessége gyorsítás hatására megváltozik, akkor egyenesvonalú mozgási energiája is változik, ez egyúttal a test tömegének arányos változását is maga után vonja. Ha a test sebessége a fénysebességhez közelít, tömege a végtelenhez tart. Ellenkező irányú sebességváltozás esetén egyenesvonalú mozgási energiája csökken, tehát tömege is arányosan kisebb lesz. Egy test egyenesvonalú mozgási energiájának csökkenése nem korlátlan. Miután az energia csak pozitív értékkel rendelkezhet (ugyanis a negatív energia negatív tömeget jelentene, amelyre a természetben nincs tapasztalatunk) ezért egy test mozgási energiája csak addig csökkenhet, amíg a 0 határértéket eléri. Azonban, ha egy test nem rendelkezik egyenesvonalú mozgási energiával, akkor az a test nem végezhet haladó mozgást, tehát abszolút nyugalom állapotába kerül. Egy test egyenes vonal mentén különböző egyenletes sebességekre gyorsítható. Vizsgálva a test tömegét, ha a test tömege minimumot mutat, akkor a test, -más energiafajtáinak állandósága esetén-, abszolút nyugalomba került. Einstein megállapításaiból tehát a testek abszolút nyugalmi állapota következik. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mérhető-e egy test ezen állapota? Einstein úgy látta, hogy a korábban, 1905-ben írt tanulmánya alapján nincs értelme az abszolút mozgás meghatározására tett újabb kísérletnek. [ 5 ] Egy igen egyszerű elvi kísérlet azonban ennek az állításnak ellentmond. Egy mérleg súrlódásmentes felületén egy testet különböző egyenesvonalú egyenletes sebességre gyorsítunk. A mozgási energia változása - más energiáinak állandósága mellett - a súlyos tömegének mérésével megállapítható. A kísérletet minden irányban elvégezve, eljutunk ahhoz az esethez, mikor a test tömege alsó határértékre csökken. A test ekkor egyenesvonalú mozgási energia hiányában abszolút nyugalomba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy a súlyos tömegváltozás mérleg segítségével történő meghatározását Einstein is alkalmazta, egy más célú gondolatmenet kapcsán. [ 6 ] Ez megerősíti, hogy a fenti levezetés Einstein értelmezésével azonos, azzal a különbséggel, hogy nem alkalmaz elutasító előfeltevést. (Lásd [ 5 ])
[1] H.G. Alexander: The Leibniz – Clarke correspondence Philosophical Library, New York 1956. 74. oldal. Leibniz 5. levele Clarke-hoz /53. pont
[2] A. Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 55. lap
A. Einstein: Zur Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, Vol. 17. 1905. p. 891.
[3] A. Einstein: Függ-e e test tehetetlensége energiatartalmától? A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 74. lap
A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Annalen der Physik, Vol. 18. 1906. p. 639
[4] A. Einstein: A gravitáció befolyása a fény terjedésére A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 78. lap
A. Einstein: Über den Einfluß der Schwerkraft auf die Ausbreitung des Lichtes, Annalen der Physik, Vol. 35. 1911. p. 898.
[5] A. Einstein: Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 109. lap [6] Bohr Niels: Atomfizika és emberi megismerés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 88-90 lap.
Kategóriák: Relativitáselmélet ?
Ha igen, nem látom át a formai szerkesztést, ill. nem lelem a modellt.
A szöveg elméleti kiegészítést tartalmaz. Sérti-e a lexikon jelleget?
[szerkesztés] Güzü
Ez vicces volt, négykezest játszottunk, és összegabalyodott a kezünk :-)
Átadom neked a terepet, alakítsd belátásod szerint, kiadósabb anyagot találtál hozzá, mint én, meg időm sincs.
Nevezzem vissza güzüegérnek?
Karmelaposta 2008. május 8., 18:49 (CEST)
A szakirodalom nem egységes, az én két forrásom különírta, kattints rájuk. Cselekedj belátásod szerint, én szenvedélymentes vagyok güzü ügyben.
Vigyázat, most két külön cikk is van: güzüegér és güzü egér! Karmelaposta 2008. május 8., 19:00 (CEST)
Érveim, ha már így kérded: ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék és A Pallas nagy lexikona. De nekem tényleg nyóc. Karmelaposta 2008. május 8., 22:58 (CEST)
Élni szeretnék a korábban felajánlott segítségeddel. Úgy érzem elkészült az "abszolút mozgás" fogalom. Itt bemásolnám az anyagot:
Abszolút mozgás
Az abszolút mozgás fogalom a testek, rendszerek egyenesvonalú egyenletes (gyorsulásmentes) mozgásához kapcsolódik (lásd még: inerciarendszerek). Abszolút mozgás esetén megállapítható, hogy valamely test, az egyenesvonalú egyenletes mozgástól mentes, abszolút nyugalmi állapotához képest végez-e egyenesvonalú egyenletes, valódi mozgást, és megállapítható annak mértéke is az abszolút sebesség. Ez a mozgástípus azért különleges, speciális, – ellentétben más mozgástípusokkal –, mert az egymástól eltérő sebességű, ilyen mozgást végző testek ill. rendszerek között nem sikerült felismerni olyan kísérő jelenséget, amely a sebességkülönbség következménye. Ez lehetővé tenné az abszolút mozgás kimutatását. Az abszolút mozgás mérhetőségének hiánya esetén csak önkényesen választott testekhez képest történő relatív mozgásról, helyzetváltoztatásról lehet ismeretünk. (Az ilyen viszonylatokban mért sebesség relatív.) A kis sebességtartományban végzett mechanikai kísérletek következtében először a mechanikai relativitás elve került megfogalmazásra, majd később az elektromágneses területen végzett kísérletek során nyert hasonló eredmények után összegezve: a speciális relativitáselmélet. Milyen természeti jelenséget kapcsolhatunk az egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz? A természeti jelenségekben egyenesvonalú mozgásnak nevezhetjük a Föld Nap körüli keringését, ha azt rövid idejű szakaszokon vizsgáljuk, hasonlóképpen a Naprendszer mozgását a Tejútrendszerben már hosszabb idő alatt. De ilyen mozgás végeznek a jó közelítéssel gyorsulásmentesen mozgó járművek is. (Az ideálistól eltérő, zavaró jelenségek elhanyagolható szintre csökkentésével a kérdés gyakorlati vizsgálatára alkalmas körülmények teremthetők, illetve az eredmények korrigálhatók.) Figyelembe kell venni, hogy a testek más, pl. forgó, rezgő mozgást is végezhetnek, (alkotó elemei szintén), ezért az egyenesvonalú egyenletes mozgást a testek tömegközéppontjára (súlypontjára) vonatkoztatjuk, illetve anyagi pontként kezeljük.
Az abszolút mozgás kimutatására két megközelítést alkalmaztak: 1.Keresték az egymástól különböző sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben zajló mechanikai jelenségek közötti különbséget. (Galilei a kikötőben nyugvó, majd a tengeren egyenesvonalú egyenletes mozgást végző hajó zárt kabinjában végezte a kísérleteket. A kísérleteket a fénysebességig terjedő mozgástartomány igen kis területén végezte.) Egy további, a kérdéskör megközelítésére vonatkozó elvi megállapítás Leibniztől: „Elismerem, hogy különbség van a test abszolút, valódi mozgása és a más testekhez viszonyított egyszerű helyzetváltoztatás között. Amikor a változás közvetlen oka benne van a testben, akkor az valóban mozgásban van; ekkor a többi testnek viszonya hozzá képest ezért változik meg…” [1] Leibniz azt veti fel, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgásváltozás következményeinek a testben meg kell jelenniük. (Hogy milyen mérhető változások következnek be, melyek a testek mozgásállapotától függenek, még ismeretlen marad. Azonban egy test mozgási energiájának, a mozgás mértékével összefüggő változása, már felismerésre kerül.)
2.Az abszolút mozgás kérdésének eltérő megközelítése: más elv, meggondolás alapján kell keresni az abszolút nyugalomban lévő testet és arra vonatkozóan vizsgálni a gyorsulásmentesen mozgó testek paramétereit. Ilyen, – eredménytelen –, kísérlet volt a testek mozgásának „állócsillagokhoz” történő viszonyítása, majd az éterelméletre épülő, abszolút nyugvó állapotúnak gondolt éterhez viszonyított mozgás elektromágneses jelenségekkel történt vizsgálata. (Itt az étert az elektromágneses jelenségek „hordozójának” tekintve.)
Egy további elképzelés, az ismert mozgások középértékéhez egy virtuális testet rendel : „α test”, és arra vonatkoztatja az egyenesvonalú egyenletes mozgásokat. Ez azonban nem lenne valódi, igazi abszolút mozgás az eredeti értelemben.
Az éterkísérletek eredménytelenségét három, végeredmény tekintetében azonos relativitáselmélet kidolgozása követte 1905-ig. Lorentz, Poincaré és Einstein dolgoztak ki az egyenesvonalú egyenletes mozgásokra elméletet, kiterjesztve a mechanikai relativitás elvét az elektromágneses jelenségek területére. Az elmélet szerint az egyenesvonalú egyenletes mozgások csak viszonylagos, relatív vonatkozásban értelmezhetők.
Az abszolút mozgás kérdése azonban nem zárható le: Einstein az 1905-ben publikált relativitáselméletét követően [2] két, az alábbiak szerint jelentős megállapítást közölt. A két írás, Lebegyev és Kaufmann kísérleti felfedezését kapcsolja össze a testek mozgásának területével. Lebegyev 1901-ben bebizonyította kísérleteivel, hogy a fény, amelyet „tiszta energiának” is tekintettek, tehetetlenséggel rendelkezik. Kaufmann 1902-ben, az elektronokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfedezte, hogy az elektronok tömege sebességük függvénye. Ezt úgy értelmezte, hogy itt a tehetetlen tömeg látszólagos változásról van szó, amely magyarázatára Lorentz az éter alkalmazásával egy modellt is kidolgozott. A modell szerint a mozgó elektron tehetetlen ellenállása longitudinális és transzverzális irányú (egymástól különböző mértékű, de a sebességgel arányos) látszólagos tehetetlen tömegnövekedést szenved. (A modell lényege: az elektron és a kísérő elektromágneses tere között kölcsönhatás lép fel; itt tehát nem történik valódi tömegváltozás.) Einstein 1906-ban az energiával (elsősorban a fénnyel) kapcsolatos új ismereteket általánosítva levezeti, hogy a testek tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye. [3] Majd 1911-ben, egy egyszerű elvi kísérleten keresztül bizonyítja: amennyiben a testek tehetetlen ellenállása, tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye, akkor egy test energiatartalmától függően különböző idő alatt esne le azonos külső körülmények között. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak és megállapítja, hogy a testek tehetetlen tömegén kívül súlyos (gravitáló) tömegének is arányosan változnia kell az energiatartalom változása során. [4] A mozgási energia az energiafajták egyike. Ha egy test sebessége gyorsítás hatására megváltozik, akkor egyenesvonalú mozgási energiája is változik, ez egyúttal a test tömegének arányos változását is maga után vonja. Ha a test sebessége a fénysebességhez közelít, tömege a végtelenhez tart. Ellenkező irányú sebességváltozás esetén egyenesvonalú mozgási energiája csökken, tehát tömege is arányosan kisebb lesz. Egy test egyenesvonalú mozgási energiájának csökkenése nem korlátlan. Miután az energia csak pozitív értékkel rendelkezhet (ugyanis a negatív energia negatív tömeget jelentene, amelyre a természetben nincs tapasztalatunk) ezért egy test mozgási energiája csak addig csökkenhet, amíg a 0 természeti határértéket eléri. Azonban, ha egy test nem rendelkezik egyenesvonalú mozgási energiával, akkor az a test nem végezhet haladó mozgást, tehát abszolút nyugalom állapotába kerül. (Tökéletes analógia áll fenn a hő termodinamikai értelmezésével. A hő-mozgás negatív értéket nem vehet fel a kapcsolódó fizikai paraméterekből következően, ezért a hőmozgás teljes megszűnése természeti határérték. Az abszolút hőmérséklet a fizika egyik nem vitatott alapfogalma!) Egy test egyenes vonal mentén különböző egyenletes sebességekre gyorsítható. Vizsgálva a test tömegét, ha a test tömege minimumot mutat, akkor a test, –más energiafajtáinak állandósága esetén–, abszolút nyugalomba került. Einstein megállapításaiból tehát a testek abszolút nyugalmi állapota következik. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mérhető-e egy test ezen állapota? Einstein úgy látta, hogy a korábban, 1905-ben írt tanulmánya alapján (amely egyik kiindulási feltevése a relativitás elve), nincs értelme az abszolút mozgás meghatározására tett további kísérleteknek. [5] Egy igen egyszerű elvi kísérlet azonban ennek az elutasító állításpontnak ellentmond. Egy mérleg súrlódásmentes felületén egy testet különböző egyenesvonalú egyenletes sebességre gyorsítunk. A mozgási energia változása, – más energiáinak állandósága mellett –, a súlyos tömegének mérésével megállapítható. A kísérletet minden irányban elvégezve, eljutunk ahhoz az esethez, mikor a test tömege alsó határértékre csökken. A test ekkor egyenesvonalú mozgási energia hiányában abszolút nyugalomba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy a tömegváltozás mérleg segítségével történő meghatározását Einstein is alkalmazta, egy más célú gondolatmenet kapcsán. [6] Ez megerősíti, hogy az előzőek szerinti mérési módszer Einstein értelmezésével azonos, azzal a különbséggel, hogy nem alkalmaz elutasító előfeltevést. (Lásd [5].)
Hivatkozások:
[1] H.G. Alexander: The Leibniz – Clarke correspondence Philosophical Library, New York 1956. 74. oldal. Leibniz 5. levele Clarke-hoz /53. pont
[2] A. Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 55. lap
A. Einstein: Zur Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, Vol. 17. 1905. p. 891.
[3] A. Einstein: Függ-e e test tehetetlensége energiatartalmától? A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 74. lap
A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Annalen der Physik, Vol. 18. 1906. p. 639
[4] A. Einstein: A gravitáció befolyása a fény terjedésére A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 78. lap
A. Einstein: Über den Einfluß der Schwerkraft auf die Ausbreitung des Lichtes, Annalen der Physik, Vol. 35. 1911. p. 898.
[5] A. Einstein: Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 109. lap [6] Bohr Niels: Atomfizika és emberi megismerés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 88-90 lap.
Javasolt irodalom: Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 110-111 old
Kategóriák: Fizikai alapfogalmak, Relativitáselmélet
Ha jól értem a technikai előírásokat, akkor én nem tehetem fel az anyagot. Amennyiben néhány hétig a közösség nem törli le, akkor elkészítem az abszolút sebesség fogalom feldolgozást is. Az annyiban komplikáltabb, hogy ott matematikai képletek is lesznek.
Nincs internetem, így gyakran jelentős időeltolódással tudok csak reflektálni.
Mgamról nem tudok olyan tulajdonságot, ismeretet, amely érdeklődésre tarthat számot. tiszteletteltel: bajnok 2008. május 10., 23:59 (CEST)~
Élni szeretnék a korábban felajánlott segítségeddel. Úgy érzem elkészült az "abszolút mozgás" fogalom. Itt bemásolnám az anyagot:
Abszolút mozgás
Az abszolút mozgás fogalom a testek, rendszerek egyenesvonalú egyenletes (gyorsulásmentes) mozgásához kapcsolódik (lásd még: inerciarendszerek). Abszolút mozgás esetén megállapítható, hogy valamely test, az egyenesvonalú egyenletes mozgástól mentes, abszolút nyugalmi állapotához képest végez-e egyenesvonalú egyenletes, valódi mozgást, és megállapítható annak mértéke is az abszolút sebesség. Ez a mozgástípus azért különleges, speciális, – ellentétben más mozgástípusokkal –, mert az egymástól eltérő sebességű, ilyen mozgást végző testek ill. rendszerek között nem sikerült felismerni olyan kísérő jelenséget, amely a sebességkülönbség következménye. Ez lehetővé tenné az abszolút mozgás kimutatását. Az abszolút mozgás mérhetőségének hiánya esetén csak önkényesen választott testekhez képest történő relatív mozgásról, helyzetváltoztatásról lehet ismeretünk. (Az ilyen viszonylatokban mért sebesség relatív.) A kis sebességtartományban végzett mechanikai kísérletek következtében először a mechanikai relativitás elve került megfogalmazásra, majd később az elektromágneses területen végzett kísérletek során nyert hasonló eredmények után összegezve: a speciális relativitáselmélet. Milyen természeti jelenséget kapcsolhatunk az egyenesvonalú egyenletes mozgáshoz? A természeti jelenségekben egyenesvonalú mozgásnak nevezhetjük a Föld Nap körüli keringését, ha azt rövid idejű szakaszokon vizsgáljuk, hasonlóképpen a Naprendszer mozgását a Tejútrendszerben már hosszabb idő alatt. De ilyen mozgás végeznek a jó közelítéssel gyorsulásmentesen mozgó járművek is. (Az ideálistól eltérő, zavaró jelenségek elhanyagolható szintre csökkentésével a kérdés gyakorlati vizsgálatára alkalmas körülmények teremthetők, illetve az eredmények korrigálhatók.) Figyelembe kell venni, hogy a testek más, pl. forgó, rezgő mozgást is végezhetnek, (alkotó elemei szintén), ezért az egyenesvonalú egyenletes mozgást a testek tömegközéppontjára (súlypontjára) vonatkoztatjuk, illetve anyagi pontként kezeljük.
Az abszolút mozgás kimutatására két megközelítést alkalmaztak: 1.Keresték az egymástól különböző sebességű egyenesvonalú egyenletes mozgást végző rendszerekben zajló mechanikai jelenségek közötti különbséget. (Galilei a kikötőben nyugvó, majd a tengeren egyenesvonalú egyenletes mozgást végző hajó zárt kabinjában végezte a kísérleteket. A kísérleteket a fénysebességig terjedő mozgástartomány igen kis területén végezte.) Egy további, a kérdéskör megközelítésére vonatkozó elvi megállapítás Leibniztől: „Elismerem, hogy különbség van a test abszolút, valódi mozgása és a más testekhez viszonyított egyszerű helyzetváltoztatás között. Amikor a változás közvetlen oka benne van a testben, akkor az valóban mozgásban van; ekkor a többi testnek viszonya hozzá képest ezért változik meg…” [1] Leibniz azt veti fel, hogy az egyenesvonalú egyenletes mozgásváltozás következményeinek a testben meg kell jelenniük. (Hogy milyen mérhető változások következnek be, melyek a testek mozgásállapotától függenek, még ismeretlen marad. Azonban egy test mozgási energiájának, a mozgás mértékével összefüggő változása, már felismerésre kerül.)
2.Az abszolút mozgás kérdésének eltérő megközelítése: más elv, meggondolás alapján kell keresni az abszolút nyugalomban lévő testet és arra vonatkozóan vizsgálni a gyorsulásmentesen mozgó testek paramétereit. Ilyen, – eredménytelen –, kísérlet volt a testek mozgásának „állócsillagokhoz” történő viszonyítása, majd az éterelméletre épülő, abszolút nyugvó állapotúnak gondolt éterhez viszonyított mozgás elektromágneses jelenségekkel történt vizsgálata. (Itt az étert az elektromágneses jelenségek „hordozójának” tekintve.)
Egy további elképzelés, az ismert mozgások középértékéhez egy virtuális testet rendel : „α test”, és arra vonatkoztatja az egyenesvonalú egyenletes mozgásokat. Ez azonban nem lenne valódi, igazi abszolút mozgás az eredeti értelemben.
Az éterkísérletek eredménytelenségét három, végeredmény tekintetében azonos relativitáselmélet kidolgozása követte 1905-ig. Lorentz, Poincaré és Einstein dolgoztak ki az egyenesvonalú egyenletes mozgásokra elméletet, kiterjesztve a mechanikai relativitás elvét az elektromágneses jelenségek területére. Az elmélet szerint az egyenesvonalú egyenletes mozgások csak viszonylagos, relatív vonatkozásban értelmezhetők.
Az abszolút mozgás kérdése azonban nem zárható le: Einstein az 1905-ben publikált relativitáselméletét követően [2] két, az alábbiak szerint jelentős megállapítást közölt. A két írás, Lebegyev és Kaufmann kísérleti felfedezését kapcsolja össze a testek mozgásának területével. Lebegyev 1901-ben bebizonyította kísérleteivel, hogy a fény, amelyet „tiszta energiának” is tekintettek, tehetetlenséggel rendelkezik. Kaufmann 1902-ben, az elektronokkal kapcsolatos vizsgálatai során felfedezte, hogy az elektronok tömege sebességük függvénye. Ezt úgy értelmezte, hogy itt a tehetetlen tömeg látszólagos változásról van szó, amely magyarázatára Lorentz az éter alkalmazásával egy modellt is kidolgozott. A modell szerint a mozgó elektron tehetetlen ellenállása longitudinális és transzverzális irányú (egymástól különböző mértékű, de a sebességgel arányos) látszólagos tehetetlen tömegnövekedést szenved. (A modell lényege: az elektron és a kísérő elektromágneses tere között kölcsönhatás lép fel; itt tehát nem történik valódi tömegváltozás.) Einstein 1906-ban az energiával (elsősorban a fénnyel) kapcsolatos új ismereteket általánosítva levezeti, hogy a testek tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye. [3] Majd 1911-ben, egy egyszerű elvi kísérleten keresztül bizonyítja: amennyiben a testek tehetetlen ellenállása, tehetetlen tömege energiatartalmuk függvénye, akkor egy test energiatartalmától függően különböző idő alatt esne le azonos külső körülmények között. Ez azonban ellentmond a tapasztalatnak és megállapítja, hogy a testek tehetetlen tömegén kívül súlyos (gravitáló) tömegének is arányosan változnia kell az energiatartalom változása során. [4] A mozgási energia az energiafajták egyike. Ha egy test sebessége gyorsítás hatására megváltozik, akkor egyenesvonalú mozgási energiája is változik, ez egyúttal a test tömegének arányos változását is maga után vonja. Ha a test sebessége a fénysebességhez közelít, tömege a végtelenhez tart. Ellenkező irányú sebességváltozás esetén egyenesvonalú mozgási energiája csökken, tehát tömege is arányosan kisebb lesz. Egy test egyenesvonalú mozgási energiájának csökkenése nem korlátlan. Miután az energia csak pozitív értékkel rendelkezhet (ugyanis a negatív energia negatív tömeget jelentene, amelyre a természetben nincs tapasztalatunk) ezért egy test mozgási energiája csak addig csökkenhet, amíg a 0 természeti határértéket eléri. Azonban, ha egy test nem rendelkezik egyenesvonalú mozgási energiával, akkor az a test nem végezhet haladó mozgást, tehát abszolút nyugalom állapotába kerül. (Tökéletes analógia áll fenn a hő termodinamikai értelmezésével. A hő-mozgás negatív értéket nem vehet fel a kapcsolódó fizikai paraméterekből következően, ezért a hőmozgás teljes megszűnése természeti határérték. Az abszolút hőmérséklet a fizika egyik nem vitatott alapfogalma!) Egy test egyenes vonal mentén különböző egyenletes sebességekre gyorsítható. Vizsgálva a test tömegét, ha a test tömege minimumot mutat, akkor a test, –más energiafajtáinak állandósága esetén–, abszolút nyugalomba került. Einstein megállapításaiból tehát a testek abszolút nyugalmi állapota következik. Már csak az a kérdés merül fel, hogy mérhető-e egy test ezen állapota? Einstein úgy látta, hogy a korábban, 1905-ben írt tanulmánya alapján (amely egyik kiindulási feltevése a relativitás elve), nincs értelme az abszolút mozgás meghatározására tett további kísérleteknek. [5] Egy igen egyszerű elvi kísérlet azonban ennek az elutasító állításpontnak ellentmond. Egy mérleg súrlódásmentes felületén egy testet különböző egyenesvonalú egyenletes sebességre gyorsítunk. A mozgási energia változása, – más energiáinak állandósága mellett –, a súlyos tömegének mérésével megállapítható. A kísérletet minden irányban elvégezve, eljutunk ahhoz az esethez, mikor a test tömege alsó határértékre csökken. A test ekkor egyenesvonalú mozgási energia hiányában abszolút nyugalomba kerül. Érdemes megjegyezni, hogy a tömegváltozás mérleg segítségével történő meghatározását Einstein is alkalmazta, egy más célú gondolatmenet kapcsán. [6] Ez megerősíti, hogy az előzőek szerinti mérési módszer Einstein értelmezésével azonos, azzal a különbséggel, hogy nem alkalmaz elutasító előfeltevést. (Lásd [5].)
Hivatkozások:
[1] H.G. Alexander: The Leibniz – Clarke correspondence Philosophical Library, New York 1956. 74. oldal. Leibniz 5. levele Clarke-hoz /53. pont
[2] A. Einstein: A mozgó testek elektrodinamikájáról A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 55. lap
A. Einstein: Zur Elektrodynamik bewegter Körper, Annalen der Physik, Vol. 17. 1905. p. 891.
[3] A. Einstein: Függ-e e test tehetetlensége energiatartalmától? A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 74. lap
A. Einstein: Ist die Trägheit eines Körpers von seinem Energieinhalt abhängig? Annalen der Physik, Vol. 18. 1906. p. 639
[4] A. Einstein: A gravitáció befolyása a fény terjedésére A. Einsten, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 78. lap
A. Einstein: Über den Einfluß der Schwerkraft auf die Ausbreitung des Lichtes, Annalen der Physik, Vol. 35. 1911. p. 898.
[5] A. Einstein: Párbeszéd a relativitáselmélet elleni kifogásokkal kapcsolatban, Válogatott tanulmányok, Gondolat Kiadó, Budapest, 1971. 109. lap [6] Bohr Niels: Atomfizika és emberi megismerés, Gondolat Kiadó, Budapest, 1984. 88-90 lap.
Javasolt irodalom: Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 110-111 old
Kategóriák: Fizikai alapfogalmak, Relativitáselmélet
Ha jól értem a technikai előírásokat, akkor én nem tehetem fel az anyagot. Amennyiben néhány hétig a közösség nem törli le, akkor elkészítem az abszolút sebesség fogalom feldolgozást is. Az annyiban komplikáltabb, hogy ott matematikai képletek is lesznek.
Nincs internetem, így gyakran jelentős időeltolódással tudok csak reflektálni.
[szerkesztés] Miskolcos kép
Szia! Szerettem volna kiemelt képet csinálni az egyik képedből, mert szerintem tök jó, itt van a szavazás, de nem sikerült tökéletesre a kép, megpróbálnád egyszer naposabb időben, ha jársz még arrafelé? :) – Alensha üzi 2008. május 28., 14:03 (CEST)
[szerkesztés] Válasz nálam
Karmelaposta 2008. június 1., 22:02 (CEST)
[szerkesztés] Webmester
Köszi a tudakozós javítást! - 
Ram88 2008. június 9., 09:48 (CEST)
[szerkesztés] Kérlek Segíts!!!
Hogy lehet itt képet feltölteni??? Most tévedtem az oldalra! Létszi ha lehet segíts!!!Köszi!!!
[szerkesztés] Sárga gomb 2008. június 16., 20:26
Themodoman (vita • szerk • törölt szerk • segítséget kért. Ezt az üzenetet minden aktív mentor (kisérletképpen) megkapja. Karmelaposta 2008. június 18., 09:16 (CEST)
Pisti0827, 