Rodokrozit

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Rodokrozit kristálycsoport

A rodokrozit (névváltozatai: málnapát, mangánpát) a borátok, karbonátok, nitrátok ásványosztályban az önálló kalcitcsoport tagja. A trigonális rendszerben kristályosodik. Romboéderes, szkalenoéderes, prizmás vagy táblás kristályokban található. Kristályának lapjai gyakran görbültek. Gyakori tömeges formában cseppköves, szemcsés, gumós vagy gömbös alakban fordul elő. Elnevezése a görög rodokroosz (=rózsaszínű) szóból származik. Tömegesen mangénércként hasznosítják. Gyakran ékszerkönek is felhasználják.

[szerkesztés] Kémiai és fizikai tulajdonságai

Képlete: Mn²⁺CO₃.
Szimmetriája: a trigonális kristályrendszerben, lapszimmetriát, síkszimmetriát és tengelyszimmetriát mutatnak kristályai.
Sűrűsége: 3,3-3,7 g/cm³.
Keménysége: 3,5-4,5 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
Hasadása: kitűnően hasad..
Törése: egyenetlen, kagylós törésű.
Színe: tipikusan rózsaszínű, málnaszínű, néha szürke vagy barna.
Fénye: üvegfényű, gyönygyházfényű.
Átlátszósága: átlátszó vagy áttetsző.
Pora: fehér.
Különleges tulajdonsága: csak forró sósavban oldódik. UV fényben pirosan fluoreszkál.
Elméleti tartalma:
- Mangán (Mn) =47,8%
- Szén (C) =10,4%
- Oxigén (O) =41,8%

[szerkesztés] Keletkezése

Szubvulkáni, hidrotermális folyamatokban keletkezik. Érctelérek jelentős ásványa.

Hasonló ásvány: a rodonit.

[szerkesztés] Ékszeripari felhasználás

Szalagos rodokrozit

A szalagos, csepkőszerű előfordulásai kedvelt ékszeripari alapanyagok. Felcsiszolva szép rajzolatokat ad. Tömbösödött példányait esztergálva vázák, dísztárgyak készítésére használják. Sötét-rózsaszínű darabjaiból gyöngyöket és gyűrűköveket csiszolnak, könnyen megmunkálható.

[szerkesztés] Előfordulásai

Románia területén Nagyág (Sacarimb) és Kapnikbánya (Cavnic) közelében bányászata folyik, Máramaros, (Maramures), Herzsabánya (Hirja) és Nagybánya (Baia Mare) területén is ismertek előfordulásai. Bosznia-Hercegovina fővárosa szarajevó közelében is megtalálható. Németországban Siegerland , Saxony területén és Freibergben valamint Herfordban. Spanyolországban Huelva közelében. Franciaország területén a Pireneusokban. Olaszországban Piemont, Livornó, közelében az Elba-szigeten és Szardínia-szigetén. Oroszországban az Ural-hegységben. Az Egyesült Államokban Colorado és Montana szövetségi államokban. Megtalálható Mexikó, Argentína és a Dél-afrikai Köztársaság területén. Nagyobb előfordulás van Peru Cojotambo tartományában és Japánban Hokiado-szigeten.

Kísérő ásványok: kvarc, limonit, hematit, kalcit, manganit .

[szerkesztés] Előfordulásai Magyarországon

Nagybörzsöny területén a Kuruc-patak völgyében apró kristályokban, az Alamizsna-táróban rózsaszínű szalagos telérkitöltésekben találták. Gyöngyösorosziban rózsaszínű kristályai kvarc társaságában, de romboéderekből álló gömbös, világos málnaszínű halmazokban is megtalálták. Úrkút mangánbányáiban tömeges halmazokban mangánércet alkot. Eplényben az elődleges felsőliász korú mangántelepek lényeges karbonátos ércének fontos ásványa. Eger és Demjén között kirerjedt mangánérc tartalmú rétegek minegy 20 km hosszban nyomon követhetők, az ércesedésban a fehéres rodokrozit sűrű lencsékben, fészkekben halmozódott fel.

[szerkesztés] Külső források

Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1985.
Réthy Károly: Drágakövek és gyöngyök. Prsztizs kiadó. Budapest. 1993.
Simon and Schuster's: Rock and Minerals. Milano. 1978.
Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.