Rézsikló
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
| Coronella austriaca Laurenti, 1768 |
|||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||
A rézsikló (Coronella austriaca) egy elterjedt európai kígyófaj. Tudományos nevének jelentése: „osztrák koronácska” onnan ered, hogy leírója, Joseph Laurenti a tarkóján látható mintázatot az osztrák címer kétfejű sasához hasonlította.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
A faj az Atlanti-óceántól a Kaszpi-tengerig Európa nagy részén előfordul, kivéve a Brit-szigeteket, Skandinávia és Oroszország északi területeit és az Ibériai-félsziget déli részét. Kis-Ázsia fekete-tengeri partvidékén és a Kaukázusban is jelen van. Élőhelyét tekintve nem válogatós, a sík-, domb- és hegyvidéki nedves réteket, száraz mezőket, erdőszéleket, nyiladékokat egyaránt benépesíti, és nemritkán az emberi települések közelségét is elviseli.
[szerkesztés] Megjelenése
Átlagosan 50-70 centiméter hosszúságúra nő meg, teste szürkés, barna, sárgás vagy bronzvörös, a hasi rész téglavörös vagy kékesszürke. A rövid, háromszög alakú fejen az orrnyílástól a szemen át két oldalt egy-egy sötét csík húzódik az állkapocs végén is túlra. A fejtetőn levő, Laurentit címersasra emlékeztető mintázat valóban egy kitárt szárnyú madárra hasonlít, ebből indul ki a háton végighúzódó kettős, sötétbarna foltsor.
[szerkesztés] Életmódja
A rézsikló változó testhőmérsékletű állat, ezért októbertől március-áprilisig száraz, viszonylag meleg helyeken telel. Előbújva elsősorban gyíkokkal táplálkozik, de alkalomadtán más kígyófajokat (pl. fiatal keresztes viperákat) és rágcsálókat is elfog, a fiatal egyedek pedig az ízeltlábúakat pusztítják. A kisebb termetű áldozatot élve, a nagyobbat gyűrűivel megfojtva nyeli le egészben. A vadászatot hosszabb emésztési periódus követi.
[szerkesztés] Szaporodása
A telelőhelyekről előbújó rézsiklók április végén, május elején párzanak, melynek során a hím és nőstény órákig összetekeredve hever. A faj álelevenszülő, azaz nem tojásokat rak, hanem testében fejlődnek ki kicsinyei. A fiatal rézsiklók augusztus második felében jönnek világra úgy időzítve, hogy születésük nem sokkal a zsákmányul szolgáló gyíkok kikelését kövesse. A 8-15 utód lágy burokban jön a világra, amiből nyomban kibújnak. Testhosszuk ekkor 12-15 centiméteres, színük kb. egyéves korukig szürke, hasuk pedig téglavörös. A kis rézsiklók 6-9 napos korukban bekövetkező első vedlésükig nem táplálkoznak, és a külvilágtól is elrejtőznek.
[szerkesztés] Védettsége
Az emberek viperának nézve félelmükben gyakran végeznek vele, illetve élőhelyének pusztulása is negatívan befolyásolja a faj állományát. Természetes ellenségei közé a különféle menyétfélék, a vaddisznó, a sün, a vörös róka, valamint különféle ragadozó- és gázlómadarak tartoznak. Ennek ellenére még meglehetősen gyakori. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a rézsikló is védett, eszmei értékét 10 000 forintban szabták meg.
[szerkesztés] Hivatkozások
- TermészetBúvár 2005/2.
- Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja
- Adatlap a Kárpátkertben
