Régi brassói városháza

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A régi brassói városháza a Főtér közepén áll. Ma a Brassó megyei Történeti Múzeum fő kiállítóhelye.

Sextil Puşcariu szerint itt vált két ágra az egykori Újbrassón keresztülfolyó patak és a városháza helyén eredetileg a patak hídját vigyázó őrtorony állt. Első említése 1420-ból való, amikor a szűcsök céhháza volt. A szűcsök megengedték Brassó vidékének, hogy épületükre egy emeleti helységet építsen, ahol a panaszosokat fogadhatja. Városházaként először 1503-ban említették. 58 m magas tornyát 1515 és 1528 között fejezték be és négy fiatornyot is építettek rá, amelyek a város pallosjogát jelképezték. Óráját Georgius segesvári mester készítette 1528-ban. 1521-ben pincéjét már tömlöcként használták. 1608-ban toronygombjába villám csapott. 1646-ban Michael Herrmann városbíró felújíttatta és egy új termet építtetett belé, a Százatyák (a száz tagból álló városi képviselőtestület) részére. 1662-ben földrengésben összeomlott, ezután három év alatt építették újjá. Az 1689-es tűzvészben teljesen leégett. 1690-ben bevezették az óránkénti harangütést (korábban trombitások jelezték az idő múlását), de 1727-ben be kellett szüntetni, mert a harangszó bosszantotta a városi parancsnok, Langlet tábornok papagáját. Külsejét a 18. században több periódusban barokkizálták.

Egykor minden oldalról árkádok vették körül és a földszintjén üzletek helyezkedtek el. A harangütéssel a 19. században a város területén észlelt tűzesetekre hívták föl a figyelmet. A szabályos időközökben ismétlődő egy harangütés Óbrassót (Altstadt), kettő Bolonyát, három Bolgárszeget, négy a Belvárost jelentette. A mai toronysisak alsó részét 1776-ban készítették, ám ezt a mai szerényebb csúcsozat helyett egészen 1909–1910-ben egy hagyma alakú barokk bádogosmunka díszítette. Előtte állt a város két díszkútja, 1814 és 1892 között. A mai kút az egykoriak mása, 1987–1988-ban épült. Körülötte készítették el a városban az első köztéri kőburkolatot, 1737-ben.

1878-ban a városi tanács az épületből a mai CFR-menetjegyiroda épületébe költözött és csak az értékes levéltár működött benne 1923-ig. 1902-ben a tanács már elhatározta lebontását, de a Kronstädter Zeitung által szervezett aláírásgyűjtés hatására elállt a tervtől. 1950-ben a Barcasági Szász Múzeum és a brassói ASTRA gyűjteményét egyesítve rendezték be falai közt a megyei múzeumot. A háromszintes, 17 teremből álló állandó kiállítás gazdagon mutatja be Brassó történetét. A pinceszinten a régészeti, a földszinten a középkori, az emeleten az újkori anyag látható, utóbbi részeként a páratlan régi román nyomtatványgyűjtemény. Önmagában az épület belső terének a hajdani állapotokat őrző kialakítása is érdekes. A múzeum ideiglenes kiállításoknak is helyet ad.