Pusztaszabolcs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 47.13633° k. h. 18.76031°

Pusztaszabolcs

Pusztaszabolcs címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

2490

Körzethívószám

Népesség

6352 (2006)

Népsűrűség

122,93 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

51,67 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Pusztaszabolcs

é. sz. 47.13633° k. h. 18.76031°

Pusztaszabolcs Fejér megye keleti részén fekvő nagyközség.

[szerkesztés] Közlekedés

Pusztaszabolcs vasúti csomópont. A Budapest – Pécs vasúti fővonalra itt torkollik be a Pusztaszabolcs – Dunaújváros – Paks fővonal és a kisebb forgalmú Pusztaszabolcs – Székesfehérvár mellékvonal. Elővárosi vonatok kötik össze Budapesttel, Dunaújvárossal, Sárbogárddal, kisebb számban Székesfehérvárral, gyorsvonatok járnak innen Pécs, Kaposvár, Baja és Budapest felé.

Pusztaszabolcs az M6 autópályáról közelíthető meg közúton leggyorsabban, de az M7-ről is elérhető. A településen áthalad a Velence – Adony főút, valamint főút út köti össze Besnyővel és Szabadegyházával is. Autóbuszok Székesfehérvár és Velence felől érkeznek naponta többször a településre.
Budapest 50, a két megyei jogú város közül Székesfehérvár 35, Dunaújváros pedig 30 km-re fekszik a településtől. A nagyközségtől 10-10 km-re található a Velencei-tó illetve a Duna.

[szerkesztés] Története

Pusztaszabolcs területe több ezer éves múltra tekint vissza. A régészeti ásatásokkal felszínre kerültek bronzkori, kelta, illetve római kori tárgyi emlékek. Pusztaszabolcsról való egy római főtiszt (Vetus Salina) által készített síremlék kőfelirata. A számtalan régészeti lelet egyértelmű bizonyíték arra, hogy az itt élők fejlett kézművességet folytattak. A magyarok a már korábban letelepedett avarokkal és belső-ázsiai népekkel keveredve hoztak létre itt szálláshelyet. Az Árpád-kori letelepülésre több X-XI. századi régészeti emlék, továbbá a település neve utal. Pusztaszabolcs feltehetőleg a Szabolcs elnevezésű, Árpád nemzettséggel rokon, Előd-Szabolcs-Csák nemzetségből ered. A Puszta előtag sokkal később egy helyiségnév-rendezés során került a település nevébe. A település nevével először 1302-ben találkozunk írott dokumentumban: „a székesfehérvári káptalan és a dudari Csák testvérek megosztoztak „Zabvos” falun „(Zabvos = Szabolcs / Györffy György 1971-es tanulmánya alapján).

A környék a XIV. század végéig királyi birtok volt, később a birtokosok gyakorta váltották egymást, majd török fennhatóság alá került a terület. Feltehetően ekkor semmisült meg a korábbi középkori település. A törökök fokozatos visszaszorításával Pusztaszabolcs környéke – a jó minőségű földnek köszönhetően – hamar újranépesült. A XVII. században Szabolcson 80 házban szerb parasztok laktak, akik a török szultánnak és az osztrák császárnak is adóztak. A XVIII. század végére a földek a Zichy család birtokába kerültek. Az itt élő uradalmi cselédek száma 1830-ban 538 fő volt.

Kiegyezés időszakában a gazdasági fellendülésnek köszönhetően a megindult a községgé szerveződés. Az 1870-ben Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottsága 1875-ben „községesített puszták”-ként létrehozta Szabolcs elnevezésű községet. 1881-ben készült el a község bel- és külterületének első térképe. 1896-ban megváltoztak a birtokviszonyok. A szabolcspusztai területek a báró Fould-Springer-család birtokába kerültek, Felső-cikola birtoktesteit pedig Hirsch-Halász Alfréd budapesti ügyvéd vásárolta meg. A változások a századfordulóra nem csupán a birtokviszonyok átrendezésében voltak megfigyelhetők. Megjelent a szervezett keretek között zajló oktatás (kb. 250 tanulóval). Gyökeres változásokat eredményezett, hogy 1882-ben megindult a vasúti forgalom Budapest-Sárbogárd között, majd 1896-ban Budapest-(Pusztaszabolcs)-Paks és Pusztaszabolcs-Székesfehérvár között is. Fokozatosan kiépült a pusztaszabolcsi pályaudvar. A pályaudvarhoz kapcsolódóan épültek a központban a vasúti szolgálati lakások, és a vasútat kiszolgáló infrastruktúra. A századfordulón megtelepedett vasutasság jelentősen megváltoztatta a település szociológiai jellemzőit. A modern kispolgári felfogás (nyugdíjpénztár, egészségügyi és szociális ellátás, lakás biztosítása) további fejlődést indukált. A kedvező tényezőknek köszönhetően a település lakossága 1830 és 1920 között megközelítőleg háromszorosára növekedett.

Az I. világháború és trianon megpróbáltatásai után több száz menekült vasutas érkezett a községbe. Az ideiglenesen keletkezett lakás- és földhiányt 1922-ben az Országos Földbirtokrendező Bizottság rendeletben szabályozta, a vasúttól keletre lévő területeken 59 házhelyet osztottak ki. A házhely-osztással egyidőben a Nagyatádi-Szabó-féle földreform alapján kb. 1600 hold földet is kiosztottak. 1923-ig a község a három uradalmi pusztára és a vasúti telepre tagozódott, de 1924-re a településrészek gyakorlatilag egybeépültek. Részben a fenti tényezőknek köszönhetően az 1920-as években a község több ízben kérvényezte a járási székhely áthelyezését Adonyból. Az indokok között szerepelt a központi fekvés, a vasúti csomópont jelleg és a gyors ütemű gazdasági és társadalmi fejlődés. 1916-ban a vasút mellett felépítették a községházát és az első vasúti iskolát (1925), ahol a nagyszámú vasutasság gyermekeit tanították, és később a nem vasutas szülők gyermekei előtt is megnyitotta a kapuit. 1925-ben fogda épült, majd 1926-ban tűzoltóság. 1929. június 29-én nyitották meg a Kaszinót, továbbá állandó körorvost és gyógyszertárat is kaptak. 1931-ben csendőrőrs létesült a községben. 1932 tavaszán a kereskedelmi miniszter engedélyezte a település számára a heti vásár tartását. 1938-ban nyitották az első óvodát 40 férőhellyel. 1935-ban alkották a községrendezési szabályrendeletet. 1939 decemberében nyitott ki a helyi mozgófénykép-színház. 1940-ben szentelték fel a község katolikus templomát. 1941-ben artézi kutat (107 m) ásatott az Országos Közegészségügyi Intézet, 1943-ban közösségi tüdőgondozó intézet is létesült. A II. világháborúban hónapokig állt Pusztaszabolcs a frontvonalban, ezért több ház elpusztult. A lakosság száma 1945. május 17-én 3560 fő volt.

Az 1945 utáni gyors fejlődés alapját a földreformmal teremtették meg. 1945 és 1952 között több ezer hold földet osztottak szét és 190 családi ház is felépült. 1949 februárjában megalakul a Felső-Cikolai Állami Gazdaság, májusban földműves-szövetkezeti kezelésbe kerülnek a magánboltok, októberben Dózsa György nevét veszi fel a település első termelőszövetkezeti csoportja. 1950-ben jön létre a Petőfi Sándor termelőszövetkezeti csoport, majd a következő hónapban vegyesipari KTSZ alakul Pusztaszabolcson, amely szövetkezések augusztus 20-án egyesülnek Béke TSZ néven. 1946-tól folyamatosan állt vissza a vasúti rend. Helyreállították a seregélyesi és a pécsi vonalat, bevezették az elektromos áramot, az ivóvizet, a gázt, a telefont, a szennyvíz csatornát; járható utak, művelődési ház és könyvtár épült. Az életminőség javulását célzó fejlesztések mellett beindult a lakásépítési hullám is. A II. világháborút követő 25 évben több mint ezer lakás épült, köztük panel lakóépületek is. 1957-ben épült a keverőüzem (terménytároló és feldolgozó), 1958-ban átadták a MÁV sportpályát és bölcsödét avattak. 1963-ban alapították a Gimnázium és Szakközépiskolát (épület átadása 1968-ban történt). 1962-ben Gépjavító Állomást (gépszerelés) létesítettek. 1963-ban Pusztaszabolcsi központtal létrejött a körzeti földműves szövetkezet (ÁFÉSZ). A fejlődés következtében 1970-ben Pusztaszabolcs nagyközségi rangra emelkedett. A lakosság száma 1950 és 1980 között 3500 főről 6000 főre növekedett.

Az 1990-es rendszerváltást követően megszünt gyárak (gépjavító, gumigyár, radiátorgyár) helyét új modern üzemek vették át. Pusztaszabolcson található Közép-Európa legnagyobb élfurnér gyára, mely német tulajdonban van (Heitz-Élfurnér Művek), valamint az elővárosi vasúthálózat javítóbázisa, mely svájci tulajdon (Stadler Kft.). A mezőgazdasági termelés kiemelkedő cégei: az Agrár Zrt, valamint az MKSZ kft. Napjainkban a vasút reinkarnációjának figyelembevételével Pusztaszabolcs ipari-közlekedési gazdasági szerkezetű. Jelenleg a településen 6500 lakos él; 500 tanulóval általános iskola, 250 fővel két óvoda, 300 fővel középiskola működik. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egy három településre kiterjedő mikrotérségi központ. A belső úthálózat 35,5 km hosszú, melynek 50%-a szilárd burkolattal ellátott. Pusztaszabolcson minden közmű (csatorna, víz, gáz, telefon, mobil fedettség, kábeltv) 100%-ban kiépített, ezzel meghaladja az országos átlagot. A lakások száma 2300 db. A településen három védőnői, öt orvosi körzet és egy mentőállomás, rendőrség, posta, önkéntes tűzoltóállomás működik. Pusztaszabolcson minden szolgáltatási szektor jelen van, a vendéglátásban kiemelkedő a központi Panzió szerepe. A település kiemelkedő rendezvényei: az orgona-koncert sorozat, Szabolcs-Napok, Életmód napok.

Források: Kádár Béla: Pusztaszabolcs története, Községtörténeti Füzetek sorozat (Hagyományörző Alapítvány kiadásában), Önkormányzati honlap

[szerkesztés] Gazdaság, lakosság

A helyi ipar meghatározó elemei:

-Fafeldolgozással foglalkozó Heitz-Élfurner Művek,
-Személy és teherszállítással foglalkozó MÁV Zrt. pusztaszabolcsi központi pályaudvara,
-Tömítéskészítéssel és gumialkatrész gyártással foglalkozó Lédem 2000 Kft.,
-Takarmánykeveréssel foglalkozó MKSZ Kft.,
-Elővárosi villamos motorvonatok javításával foglalkozó Stadler Magyarország Vasúti Karbantartó Kft.

Az agrárgazdaság erős. A termelőszövetkezetek felbomlásával kialakult gazdasági társaságok művelik a térség földjeinek 90%-át.
A földművelésen kívül jelentős az üzemi állattartás is.
Jelentősebb cégek:
-Pusztaszabolcs Agrár Zrt.,
-Felsőcikola NO2 Kft.,
-4M-97 Kft.

A szolgáltatási szektor minden területre kiterjed. Panzió, cukrászdák, posta, bank, fodrász és kozmetikus üzletek, testépítő szalonok, kiskereskedelmi egységek és természetgyógyász működik itt.

Munkanélküliségi ráta alacsony. A lakosság egy része a környező városokban (Százhalombatta, Dunaújváros, Székesfehérvár, Budapest) keres munkát.