Pozsonyfehéregyház
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Pozsonyfehéregyház (szlovákul Biely Kostol) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban. 2001-ben 1201 lakosából 1188 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nagyszombattól 3 km-re nyugatra a Parná-patak jobb partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A község területe már az újkőkorban is lakott volt. A régészek a volúti kultúra emberének települését és temetőjét találták itt meg, de kerültek elő sírok a korai bronzkorból és a korai szláv időszakból is. Első írásos említése 1244-ből származik, amikor IV. Béla király Parna földjét nagyszombati hospeseknek adományozza. Ez a terület nagy valószínűséggel a későbbi Fehéregyházzal azonosítható. Az 1332 és 1337 között kelt pápai tizedjegyzék "Alba Ecclesia" néven említi a települést. Ezután magyarul "Feyeregyhas", németül "Weisskirchen" néven szerepel a forrásokban. Több nemesi család birtoka volt. 1387-ben elefánti nemesek a birtokosai. 1479-ben fele részben Cseh György a birtokosa, majd ezt a részt a nagyszombati klarisszák kapták meg. 1493-ban II. Ulászló a Szentgyörgyi és Bazini grófoknak adományozta. 1531-ben Újlaki Ferenc lett a birtokosa. A 17. század elején az Eszterháziaké lett, majd a jezsuitáknak adták. 1773-ban a királyi kamara tulajdona, majd a Brunszvik család vásárolta meg. 1831-ben kolera pusztította, melynek 38 lakos lett az áldozata. A 20. század elején Deutsch Sándor birtokához tartozott. A Rákóczi-szabadságharc alatt a községet kifosztották és elpusztították a kurucok. A jezsuiták építették újjá 1719-ben, ekkor épült a mai jezsuita kolostor is.
Vályi András szerint "FEJÉREGYHÁZ. Németûl Weiskirchen, tótúl Bili Kosztel, közönségesen Albánusznak neveztetik. Elegyes falu Poson Vármegyében, földes Ura Gróf Bruszvik Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ Szélsõ szigetbéli járásban, a’ Roszszindeli erdõség mellett, nem meszsze Nagyszombattól, holott a’ Jézuiták házát is építettek vala 1719dik esztendõben, ’s megújjíttatták 1768dikben, ’s kedves múlató helyek vala a’ tanúlástól üress idõkben, nem tsak a’ Jésuitáknak, hanem az egész tanúló Ifjúságnak is. Minekutánna Nagyszombatból Budára vitetett által a’ Tudományoknak mindensége 1777ben; sõt az Akadémia is Posonba 1784ben, elhagyattatott ugyan e’ szerént Fejéregyháza; hanem a’ Nagyszombati lakosoknak most is hasonló múlatságos helyek. Határja gazdag, vagyonnyai jelesek, eladásra jó módgyok, elsõ Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Fehéregyháza, falu, Posony vmegyében, Rosindol fiókja, 234 kath., 6 zsidó lak. F. u. gr. Brunczvik Ferencznõ. " [2]
1910-ben 507, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Nagyszombati járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus templom
- Jezsuita kolostora 1719-ben épült, 1768-ban megújították.
- Bruszvik-kastély
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ^ Vályi András: Magyar Országnak leírása Buda, 1796. [1]
- ^ Fényes Elek: Magyarország Geographiai Szótára Pest, 1851 [2]
A Nagyszombati járás települései
 |
|
|---|---|
|
Nagyszombat (Trnava) Alsódiós (Dolné Orešany) · Alsódombó (Dolné Dubové) · Alsókorompa (Dolná Krupá) · Alsólóc (Dolné Lovčice) · Alsórados (Radošovce) · Apaj (Opoj) · Bélaház (Boleráz) · Binóc (Bíňovce) · Bogdány (Bohdanovce nad Trnavou) · Bresztovány (Brestovany) · Bucsány (Bučany) · Bikszárd (Buková) · Cífer (Cífer) · Dejte (Dechtice) · Farkashida (Vlčkovce) · Felsőhosszúfalu (Dlhá) · Felsőkorompa (Horná Krupá) · Felsődombó (Horné Dubové) · Felsődiós (Horné Orešany) · Fenyves (Borová) · Gerencsér (Hrnčiarovce nad Parnou) · Gósfalva (Košolná) · Harangfalva (Zvončín) · Ispáca (Špačince) · Jászló (Jaslovské Bohunice) · Jókő (Dobrá Voda) · Kátló (Kátlovce) · Kislosonc (Lošonec) · Majtény (Majcichov) · Maniga (Malženice) · Nahács (Naháč) · Páld (Pavlice) · Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol) · Pozsonynádas (Trstín) · Rózsavölgy (Ružindol) · Selpőc (Šelpice) · Súr (Šúrovce) · Szárazpatak (Suchá nad Parnou) · Szelincs (Zeleneč) · Szomolány (Smolenice) · Vágkeresztúr (Križovany nad Dudváhom) · Vedrőd (Voderady) · Vedrődújfalu (Slovenská Nová Ves) · Zavar |
|
