Polügnótosz (festő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Polügnótosz (i. e. 500 körül – i. e. 430 körül) görög festő

Az ókori görög festészet egyik legkiemelkedőbb mestere volt. Leginkább Athénben működött, ahol Kimónnak, a perzsa háborúk utáni idők legnagyobb arisztokrata politikusának köréhez tartozott. Ingyen festett freskóiért megkapta az athéni polgárjogot. Athénen kívül működésének nyomai csak a közeli városokban lelhetők fel (Plataiai, Thespiai, Delphoi). Az írásos hagyományból hat művét ismerjük közelebbről: „A görögök Trója bevétele után", az athéni Színes Csarnokban; „A Leukippidák és a Dioszkurok násza" a Dioszkurok szentélyében Athénban; „Akhilleusz Szküroszban" és „Odüsszeusz és Nauszikaa" az athéni Propülaiaban; „Odüsszeusz a kérők megölése után" Plataiaiban, Pallasz Athéné templomában; „Pajzsos férfi", amely később Rómába került; „Szalmóneusz"; egy-egy ismeretlen tárgyú műve Athénben és Thespiaiban (ez utóbbit Pausziasz restaurálta); végül főműve: a knidosziaktól emelt gyűlésépület freskói Delphoiban: „A görögök hajóra szállása az elpusztított Trójában és Odüsszeusz az Alvilágban". Említik ezeken kívül enkausztikus technikával készült képeit, illetve bronzszobrait is.

Az ókori hagyomány egyértelműen a görög festészet klasszikus korát megnyitó mesternek, néhol egyenesen a festészet feltalálójának tartja. Továbbfejlesztette az egyes alakok plasztikus ábrázolását, s a régi szokással szakítva nem frízszerűen, hanem több szintben helyezte el alakjait. Legfőbb érdemének az arckifejezések gazdagítását tartották. Arisztotelész Polügnótosz művészetét Homéroszéval állította párhuzamba. Eredeti művei elvesztek, néhány 5. századi vázakép őriz róluk jeleneteket.

[szerkesztés] Források

Művészeti lexikon (Akadémiai kiadó, Budapest, 1965)