Plzeň

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

**Plzeň**

kraj (megye)	Plzeňský
okres (járás)	Plzeň-město
Terület	137,65 km²
Legmagasabb pont	733 m
Polgármester	Pavel Rödl
Népesség (2005)	163 392 (2006)
Irányítószám	301 00
Weblap	info.plzen-city.cz/

Plzeň (németül: Pilsen) város Csehországban. Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. Lakosainak száma 164 180 (2003-as adat).

[szerkesztés] Fekvése

Csehországban nyugati részén, a Plzeňi-medencében található. A Mze-, Radbuza-, Uhlava- és az Uslava-folyó találkozásánál feszik. Innen ered a Berounka-folyó.

[szerkesztés] Története

1295-ben II. Vencel alapította a bajor, szász és prágai utak védelmére. A husziták megostromolták, de nem tudták bevenni, a katolikusok bástyája maradt. 1417-ben egy puccsot követően a husziták veszik át a város igazgatását. A városnak ekkor két nagy alakja él: Václav Koranda (radikális ember) és Jan Žižka. A következő években a katolikusok és a husziták egymást váltva foglalják el-vissza a várost.

1468-ban itt nyomtatták az első cseh nyelvű könyvet.

A harmincéves háborúban II. Rudolf császár egy kis ideig a városban tartózkodik. A császár házat épít magának, amely ma is látható. 1606-ban távozik Plzeňből. 1631-ben a város lesz a császár katonáinak bázisa. Ők a háború végig itt szállnak meg.

A sörgyár

A város a 19. századra Prága után a legfontosabb település Csehországban. 1869-ben megalakul a Škoda (csehül ez azt jelenti, hogy kár) gépgyár. 1877-ben adják át a városi vasútállomást. 1899-ben már villamos is jár.

[szerkesztés] Gazdaság

A város Nyugat-Csehország közigazgatási, művelődési és gazdasági központja. A cseh iparvárosok egyik legnagyobbika: gépiparáról és a sörgyártásról ismert.

A Škoda Holding gépipari cégcsoport több vállalata működik a városban. Közülük legjelentősebbek az erőművi berendezéseket (gőzturbinákat, atomreaktorokat) gyártó Škoda Power a.s., a vasúti járműveket előállító Škoda Transportation s.r.o., a trolibuszokat készítő Škoda Electric s.r.o., valamint a vasúti járművek gyártásával foglakozó ČKD Vagonka a.s. A mai Škoda Holding elődjét, a Škoda Műveket (Škodovy závody) 1869-ben alapította Emil Škoda cseh mérnök, miután megvásárolta a Waldstein–család által létrehozott kis gépgyárat.

A város látképe.

Sörgyár: 1840-ben az elkülönült sörfőzők egyesültek és modern sörgyárat alapítottak. 1842 óta védjegyként használják a Plzensky Prazdroj (németül: Pilsner Urquell) nevet. Máig is világhírű terméke a 12 fokos világos Pilsner Urquell és a 14–18 fokos barna Gambrinus sörök. A gyárnak fennmaradt a különösen díszes kapuzata.

[szerkesztés] A város beosztása

A város beosztása

A várost 10 körzetre osztották be:

Plzeň 1 – Lochotín: Bolevec und Severní Předměstí
Plzeň 2 – Slovany: Božkov, Černice, Doudlevce, Hradiště, Koterov, Lobzy und Východní Předměstí
Plzeň 3 – Bory: Doudlevce, Jižní Předměstí, Litice, Nová Hospoda, Radobyčice, Skvrňany, Valcha, Vnitřní Město und Východní Předměstí
Plzeň 4 – Doubravka: Bukovec, Červený Hrádek, Doubravka, Lobzy, Újezd und Východní Předměstí
Plzeň 5 – Křimice: Křimice
Plzeň 6 – Litice: Litice
Plzeň 7 – Radčice: Radčice
Plzeň 8 – Černice: Černice
Plzeň 9 – Malesice: Dolní Vlkýš und Malesice
Plzeň 10 – Lhota: Lhota

[szerkesztés] Nevezetességei

A Köztársaság tér a Szent Bertalan-templom tornyából

A Pilsner Urquell kapuja

Köztársaság tér (Námesti Republiky): hatalmas és tágas központi tér, mérete 193 m x 139 m, Csehország legnagyobb tere.

Városháza (Rádnice): sgrafittóval díszített reneszánsz épület a 20. századból. Emeletén megtekinthető a Serfőzők Próbapadja: erre kellett a mesternek ráöntenie a ser főzetmintát majd ráülnie, ha a sör megszáradása után nadrágja nem ragadt bele, akkor elfenekelték, a sör pedig kiöntötték (Panoráma Útikönyv: Csehszlovákia).