Piri reisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Piri reisz első világtérképének fennmaradt része (1513)

Piri reisz (teljes nevén Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed) (körülbelül 1465 – 1554 vagy 1555) egy oszmán török tengernagy (= reisz) és térképész volt, aki valamikor 1465 és 1470 között született Gallipoliban az égei-tenger törökországi partvidékén.

Az Újvilágot is ábrázoló világtérképet szerkesztett. Erről a térképről csak az Atlanti-óceánt ábrázoló rész maradt fenn. Piri reisz térképe csak 1929-ben, a szultáni palota, a Topkapi Szeráj restaurálása közben került elő.

[szerkesztés] Élete

Piri reisz nagybátyja, Kemal reisz szolgálatába állt, aki 1481-ben kegyvesztetté vált, ezt követően kalózként kereste kenyerét. Nagybátyját számos útján elkisérte, így tanult meg görögül, olaszul, spanyolul és portugálul.

1499-1502 a szultán hadseregébe állt és harcolt Velence ellen, de részt vett az első és a második Lepantói-csatában is (1499 és 1500). 1511-ben nagybátyja halála után visszatért Gallipoliba. A hajókon Piri reisz gyakran készített jegyzeteket, amelyeket később könyvben összegezett. 1516-17-ben részt vett az Egyiptom elleni hadjáratban. 1522-ben jelen volt Rodosz ostrománál.

1526-ban készült el Szulejmán szultánnak ajánlott A hajózásról című műve. Az elkövetkező években elérte a Déli-tengerek beglerbégje (admirálisa) rangot. Ezt követően a Vörös-tenger és az Arab-tenger, illetve az Indiai-óceánon teljesített szolgálatot. 1553-ban miután megtagadta a harcot a túlerőben levő portugálok ellen, halálra ítélték és kivégezték. Halálakor körülbelül 90 éves lehetett.

[szerkesztés] Térképek

Piri reisz 1513-ban készítette el első világtérképét. A 65×90 cm nagyságú, őz- és gazellabőrre festett térkép Közép- és Dél-Amerikát, az Ibériai-félszigetet és Afrika nyugati részét ábrázolja. A szárazföldeket eltérő színekkel rajzolta meg: az Óvilág sárga, a mai Mexikó szintén sárga (piros felületi pontozással), Brazília pedig lila. A térképet kis grafikák díszítik hajók, állatok. De láthatóak fantázia-szigetek, ilyen fantáziakép például az Atlanti-óceán északi részén egy bálna hátán főzőcskéző remeték. A kiegészítő szövegben, Piri reisz megjegyzi, hogy ez a rajz Szent Brendan szigetét ábrázolja, aki a 6. században egy alvó bálnát szigetnek vélt.

A világtérkép elkészítéséhez 20 térkép adatait vette igénybe: nyolc Ptolemaiosz-térképet, négy korabeli portugál térképet, egy Dél-Ázsiát ábrázoló arab térképet (Caferiye) és egy Kolumbusz által készített Újvilág-térképet. Az egyik mű - állítása szerint - Nagy Sándor korából származott. Piri reisz térképe elsőként mutatta be a La Plata torkolatot. A térképhez tartozó magyarázó szövegben említés esik arról, hogy Piri reisz Kolumbusz felfedezéseiről egy fogságba esett hajóstól szerzett információkat és - egy harmadik útja után készült - térképet.

[szerkesztés] Hajózási könyve

Dardanellák

Piri reisz A hajózásról (Kitab-ı Bahriye) címet viselő könyve 215 kikötő-, sziget-, és szorostérképet tartalmazott, a mű a rajzokon kívül a korabeli hajózási ismereteket is tartalmazta. Írt a szelekről, az áramlásokról, az iránytű használatáról, a szélesség-meghatározás módozatairól, az Egyenlítőről és a térítőkről. De találunk leírásokat a különböző tengerekről, hajózási útvonalakról. A könyvben megemlíti Kolumbuszt is: „Volt egy Kolumbusz nevű okos ember Genovában”.