Perlak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Perlak (horvátul Prelog) város Horvátországban Muraköz megyében. Csehlaka, Drávaegyház, Drávafüred, Drávasiklós, Henisfalva, Ligetvár és Ottok települések tartoznak hozzá. 2001-ben Lakosainak száma 4288, a hozzá tartozó településekkel 7871 lakosából 7738 horvát volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Csáktornyától 15 km-re keletre fekszik.
[szerkesztés] Története
1264-ben említik először. 1480-ban Mátyás király táborozott itt seregével. A település akkor lett keredkedelmi központ, amikor a Zrínyi család tulajdonába került. Amikor 1671-ben Zrínyi Pétert felségárulásért kivégezték sokan elmenekültek tartva az idegen hadak pusztításától.
A 18. század elején a lakosság száma ismét növekedett és 1750-re nyüzsgő településsé lett, melynek számos utcája üzlete volt, kereskedők és utazók tömöge árasztotta el. A város a terület sószállítási központja volt, később pedig selyemgyár is létesült, mely 1848-ig működött. 1761-ben felépült a barokk Szent Jakab templom is. A 18. század végére Perlak a Muraköz legfejlettebb városává nőtte ki magát és még Csáktornyát is megelőzte.
A város fejlődése azonban a 19. század második felében érthetetlenül megtorpant, a vasútvonal elkerülte, ezért távol esett a Budapestet Fiuméval összekötő kereskedelmi útvonaltól. Ez az ipari termelés visszaeséséhez vezetett. Az első bank 1873-ban nyílt meg és a század végére a lakosság száma 4000 körül volt.
A 20. század elején is folytatódott a visszaesés, a város elveszítette korábbi közigazgatási hatáskörét. 1910-ben 4518 lakosából 3754 horvát, és 713 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Perlaki járásának székhelye volt. 1918-ban a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz, majd Jugoszláviához tartozott. 1941 és 1945 között visszakerült Magyarországhoz. 1990-ben a független horvát állam része lett. 1997-ben újra város lett.
[szerkesztés] Gazdaság
Ma a lakosság több mint 50%-a az iparból él.
