P-adikus számok
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A p-adikus számok, melyeket elsőként Kurt Hensel írt le 1897-ben[1], a racionális számok kiterjesztése a valós számok és a komplex számok felé kiterjesztéstől eltérő módon. A számelméletben használják fel elsősorban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Konstrukció
Legyen p rögzített prím. Definiáljuk a következő függvényt az egész számok halmazán: Ha n eleme , akkor legyen k a legnagyobb olyan kitevő, amire még p a k-adikon osztója n - nek. Nevezzük ezt a k-t n rendjének.
Teljesül a következő tulajdonság: ha adott két szám, a és b, akkor a/b rendje a rendje - b rendje. Ez alapján a rend kiterjeszthető a racionális számokra. A rend segítségével értelmezzük a p-adikus normát minden x eleme -ra: |x|_p=1/(p**ord(x)), ha x nem egyenlő 0, és 0, ha x=0. Belátható, hogy ez valóban norma.
A racionális számok a p-adikus normából származtatott metrikával metrikus teret alkotnak, ami teljessé tehető. Ez a metrikus tér a p-adikus számok teste. Ez a teljessé tétel megfelel a valós számoknak.
[szerkesztés] p-adikus kifejtés
Minden egész számnak van p-adikus kifejtése: a p alapú számrendszerben felírt alakja:
ahol az ai számok a {0,1,...,p − 1} halmaz elemei.
Ennek egy általánosítása végtelen összegek megengedése, ezzel a többi valós szám is leírható: az alsó határ mínusz végtelen.
Ezek a sorok konvergensek az abszolútértékre nézve.
Hasonlóan a felső határt is végtelenig vihetjük, így kapjuk a következő sorokat:
ahol k tetszőleges egész szám. Ezek a sorok konvergensek a p-adikus normában. Bizonyítható, hogy így ugyanúgy a testet kapjuk, mint az előbb.
p-adikus egészeknek nevezzük azokat a számokat, ahol k nemnegatív.
Ezekkel a végtelen számokkal a szokott módon számolhatunk, ügyelve arra, hogy az osztást jobbról balra haladva végezzük, és a kivonás végtelen átvitelt eredményezhet.
Vegyük észre, hogy a negatív számoknak is van p-adikus kifejtése, ezért nincs szükség előjelre.
[szerkesztés] Tulajdonságok
A p-adikus norma nem arkhimédészi.
A p-adikus számok megfeleltethetők a valós számoknak, ezért számosságuk kontinuum. Topológiailag Cantor-halmazt alkotnak egy pont, a végtelen kivételével. Ez a halmaz lokálisan kompakt. A p-adikus egészek halmaza szintén Cantor-halmaz.
Ez test a szokásos műveletekre nézve. Ha a p prím helyett egy l összetett számot veszünk, akkor egy nem nullosztómentes gyűrűt kapunk.
A p-adikus számok teste 0 karakterisztikájú nem rendezett test. Algebrai lezártját végtelen fokú testbővítéssel lehet megkapni. Tehát végtelen sok egymással nem ekvivalens algebrai kiterjesztése van.
Az algebrai lezárt nem teljes metrikus tér. Teljessé tétele, izomorf a komplex számok testével. Ez az izomorfizmus a kiválasztási axiómán múlik. Ebben a p-adikus résztest akkor és csak akkor tartalmazza az n-edik körosztási testet, ha n osztója p-1-nek.
A p-adikus számok fölött nem érvényes az integrálszámítás alaptétele:
A függvény nem konstans, deriváltja mégis 0.
Az exponenciális függvény szokásos sorfejtése,
konvergál a sugarú körben.
Az e szám nem eleme a p-adikus számok testének, de e a p-ediken már igen, ha p nem egyenlő 2.
[szerkesztés] Források
- Armin Leutbecher: Zahlentheorie - Eine Einführung in die Algebra. Springer-Verlag, 1996, ISBN 3-540-58791-8, S. 116-130
- Gouvea, Fernando Q. (2000). p-adic Numbers : An Introduction, 2nd edition, Springer. ISBN 3-540-62911-4.
- Koblitz, Neal (1996). P-adic Numbers, p-adic Analysis, and Zeta-Functions, 2nd edition, Springer. ISBN 0-387-96017-1.
- Robert, Alain M. (2000). A Course in p-adic Analysis. Springer. ISBN 0-387-98669-3.
- Steen, Lynn Arthur (1978). Counterexamples in Topology. Dover. ISBN 0-486-68735-X.
- Eric W. Weisstein, p-adic Number (MathWorld).
- p-adic integers a PlanetMath oldalain
- http://eom.springer.de/P/p071020.htm p-adic number
- http://www.math.lsa.umich.edu/~bdconrad/676Page/handouts/algclosurecomp.pdf Completion of Algebraic Closure
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Hensel, Kurt (1897.). „Über eine neue Begründung der Theorie der algebraischen Zahlen”. Jahresbericht der Deutschen Mathematiker-Vereinigung 6 (3): 83-88.