ebooksgratis.com

See also ebooksgratis.com: no banners, no cookies, totally FREE.

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
P-adikus számok - Wikipédia

P-adikus számok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A p-adikus számok, melyeket elsőként Kurt Hensel írt le 1897-ben[1], a racionális számok kiterjesztése a valós számok és a komplex számok felé kiterjesztéstől eltérő módon. A számelméletben használják fel elsősorban.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Konstrukció

Legyen p rögzített prím. Definiáljuk a következő függvényt az egész számok halmazán: Ha n eleme \Bbb Z, akkor legyen k a legnagyobb olyan kitevő, amire még p a k-adikon osztója n - nek. Nevezzük ezt a k-t n rendjének.

Teljesül a következő tulajdonság: ha adott két szám, a és b, akkor a/b rendje a rendje - b rendje. Ez alapján a rend kiterjeszthető a racionális számokra. A rend segítségével értelmezzük a p-adikus normát minden x eleme \Bbb Q -ra: |x|_p=1/(p**ord(x)), ha x nem egyenlő 0, és 0, ha x=0. Belátható, hogy ez valóban norma.

A racionális számok a p-adikus normából származtatott metrikával metrikus teret alkotnak, ami teljessé tehető. Ez a metrikus tér a p-adikus számok teste. Ez a teljessé tétel megfelel a valós számoknak.

[szerkesztés] p-adikus kifejtés

Minden egész számnak van p-adikus kifejtése: a p alapú számrendszerben felírt alakja:

\pm\sum_{i=0}^n a_i \cdot p^i

ahol az ai számok a {0,1,...,p − 1} halmaz elemei.

Ennek egy általánosítása végtelen összegek megengedése, ezzel a többi valós szám is leírható: az alsó határ mínusz végtelen.

\pm\sum_{i=-\infty}^n a_i \cdot p^i

Ezek a sorok konvergensek az abszolútértékre nézve.

Hasonlóan a felső határt is végtelenig vihetjük, így kapjuk a következő sorokat:

\sum_{i=k}^\infty a_i \cdot p^i

ahol k tetszőleges egész szám. Ezek a sorok konvergensek a p-adikus normában. Bizonyítható, hogy így ugyanúgy a \Bbb Q_p testet kapjuk, mint az előbb.

p-adikus egészeknek nevezzük azokat a számokat, ahol k nemnegatív.

Ezekkel a végtelen számokkal a szokott módon számolhatunk, ügyelve arra, hogy az osztást jobbról balra haladva végezzük, és a kivonás végtelen átvitelt eredményezhet.

Vegyük észre, hogy a negatív számoknak is van p-adikus kifejtése, ezért nincs szükség előjelre.

[szerkesztés] Tulajdonságok

A p-adikus norma nem arkhimédészi.

A p-adikus számok megfeleltethetők a valós számoknak, ezért számosságuk kontinuum. Topológiailag Cantor-halmazt alkotnak egy pont, a végtelen kivételével. Ez a halmaz lokálisan kompakt. A p-adikus egészek halmaza szintén Cantor-halmaz.

Ez test a szokásos műveletekre nézve. Ha a p prím helyett egy l összetett számot veszünk, akkor egy nem nullosztómentes gyűrűt kapunk.

A p-adikus számok teste 0 karakterisztikájú nem rendezett test. Algebrai lezártját végtelen fokú testbővítéssel lehet megkapni. Tehát végtelen sok egymással nem ekvivalens algebrai kiterjesztése van.

Az algebrai lezárt nem teljes metrikus tér. Teljessé tétele, \Bbb C_p izomorf a komplex számok testével. Ez az izomorfizmus a kiválasztási axiómán múlik. Ebben a p-adikus résztest akkor és csak akkor tartalmazza az n-edik körosztási testet, ha n osztója p-1-nek.

A p-adikus számok fölött nem érvényes az integrálszámítás alaptétele:

A f: \Bbb Q_p\to\Bbb Q_p, \; x\mapsto \left( \frac{1}{|x|_p} \right)^2 függvény nem konstans, deriváltja mégis 0.

Az exponenciális függvény szokásos sorfejtése, \exp(x) := \sum_{n=0}^\infty \frac{x^n}{n!}

konvergál a |x|_p<p^{ \frac{-1}{p-1} } sugarú körben.

Az e szám nem eleme a p-adikus számok testének, de e a p-ediken már igen, ha p nem egyenlő 2.

[szerkesztés] Források

[szerkesztés] Jegyzetek


aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -