Oxóniumion
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Az oxóniumion (H3O+) vízből származtatható, egyszeresen pozitív töltésű ion, moláris tömege 19,02 g/mol. Sav-bázis reakciók fontos szereplője, a savak disszociációjakor képződő proton datív kötéssel kerül a vízmolekulára (gyakorlilag hidratálódik), a kötéshez szolgáló elektronpárt a vízmolekula egyik oxigénje szolgáltatja.
Többnyire vizes oldatban létezik, ám néhány esetben szilárd formában is megtalálható. Erre példa a perklórsav folyékony halmazállapotú anhidridjének (klór-heptoxid), és víznek az 1:1 arányú keveréke, valamint a karboránsav.
[szerkesztés] Keletkezése
A savak vizes oldatban savmaradékionra, és protonra disszociálnak (a Brönsted-Lowry elmélet szerint, ld.: sav-bázis elméletek):
HA ⇔ H+A-
Vizes közegben a proton azonnal hidratálódik:
H++H2O ⇔ H3O+
Oxóniumion keletkezik a víz autoprotolízisekor is:
2H2O ⇔ OH-+H3O+
Oxóniumion keletkezik amikor : -a sósavba (HCl) dihidrogén-monoxidot (H2O) öntünk HCl + H2O = H3O + Cl -a salétromsavba (HNO3) dinitrogén-monoxidot (H2O) öntünk HNO3 + H2O = H3O + NO3
[szerkesztés] Sav-bázis tulajdonságai
Az oxóniumion igen erősen savas tulajdonságú ion (standard körülmények között: pKa= -1,7), protonjától könnyen megszabadul, ha megfelelő partnerrel talákozik.
[szerkesztés] Források
- Bodonyi Ferenc, dr. Pitter György: Kémiai összefoglalóm, ISBN 963-16-3075-7
- Kőrös Endre: Általános kémia gyógszerészhallgatók számára (egyetemi jegyzet)
Az Oxóniumion (H3O) a Hidroxidionnal (OH) dihidrogén-monoxidot (H2O) képez