Navarra uralkodóinak listája
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Navarra királyai eredetileg Pamplona uralkodói voltak. A terület fővárosáról elnevezett királyság 1076-ban Aragónia befolyása alá került, és ekkor az aragóniai királyok létrehoztak egy Navarra nevű grófságot a Pamplonai Királyság területén. Ettől kezdve a Navarra név került használatba az északi tartomány nevét illetően. Amikor 1134-ben ismét független lett a királyság, már a Navarrai Királyság nevet vette fel.
Ház | Uralkodó | Hatalmon volt | Megjegyzések |
---|---|---|---|
|
|||
Arista-Íñiguez | I. Íñigo (* 781; † 852) |
824–851 | Baszk nyelven Eneko Aritza. Ő alapította meg a Pamplonai királyságot, 842-ben megbénították. |
Arista-Íñiguez | I. Jimeno | 851-860 | Teljes nevén: Jimeno Garcés. Egyben Baszkföld uralkodója is. |
Arista-Íñiguez | I. García (* 805; † 870) |
860-870 | Teljes nevén: García Íñiguez. I. Íñigo fia, aki régensként uralkodott apja bénasága idején. |
Arista-Íñiguez | II. García | 870-882 | Teljes nevén: García Jiménez. 860-tól kezdve, mint társkirály uralkodott. |
Arista-Íñiguez | Egyszemű Fortún (* 820; † 906) |
882-905 | Teljes nevén: Fortún Garcés. I. García király fia, aki már 870-től társkirályként uralkodott. |
Arista-Íñiguez | II. Íñigo | 882-905 | Teljes nevén: Íñigo Garcés. Társkirályként uralkodott, halála után egyértelműen a család Jimenotól származó utódai vették át a hatalmat, ezért ezután már külön dinasztiáról beszélhetünk. |
|
|||
Xiména | I. Sancho (* 865; † 925 dec. 10.) |
905-925 | Teljes nevén: Sancho Garcés. II. García király fia. |
Xiména | III. García (* 919; † 970 febr. 22.) |
925-970 | Teljes nevén: García Sánchez. I. Sancho király fia. Feleségül vette Andregota Galíndezt, Aragónia grófnőjét. |
Xiména | II. Jimeno (* ?; † 931 máj. 29.) |
925-931 | I. Sancho testvére. Társkirályként uralkodott. |
Xiména | II. Sancho (* 935; † 994 dec.) |
970-994 | Teljes nevén: Sancho Garcés Abarca. Aragónia grófja is. |
Xiména | IV. Félénk García (* 964; † 1000 júl.) |
994-1000 | |
Xiména | III. Nagy Sancho (* 992; † 1035 okt. 18.) |
1000-1035 | Kasztília társgrófja és León meghódítója. |
Xiména | V. Nájerai García (* 1012; † 1054 szept. 15.) |
1035-1054 | III. Sancho idősebb gyermeke, aki egy kisebb területű Navarrát kapott meg. Öccse, I. Nagy Ferdinánd León trónjára ülhetett, a két korona tehát szétvált. |
Xiména | IV. Peñaléni Sancho (* 1039; † 1076 jún. 4.) |
1054-1076 | |
Aragóniai | V. Sancho (* 1043; † 1094 jún. 4.) |
1076-1094 | Teljes nevén: V. Sancho Ramírez. III. Sancho házasságon kívül született fiának, I. Ramiro aragóniai királynak a gyermeke. Már a navarrai trónra kerülése előtt, 1063-tól Aragónia királya I. Sancho néven. |
Aragóniai | Péter (* 1068; † 1104 szept. 28.) |
1094-1104 | Aragónia királya. Meghódította Huescát. |
Aragóniai | Harcos Alfonz (* 1073; † 1134 szept. 7.) |
1104-1134 | Aragónia királya. Elfoglalta Zaragozát. |
Xiména | VI. Újjáépítő García (* 1112; † 1150 nov. 21.) |
1134-1150 | V. García házasságon kívüli fiának az unokája, aki lerázta Navarráról az aragóniai befolyást. |
Xiména | VI. Bölcs Sancho (* 1132; † 1194 jún. 27.) |
1150-1194 | |
Xiména | VII. Erős Sancho (* 1154; † 1234 ápr. 7.) |
1194-1234 | Halála után húgának, Blancának a gyermeke foglalhatta el a navarrai trónt. |
|
|||
Champagne | I. Trubadúr Theobald (* 1201 máj. 30.; † 1253 júl. 8.) |
1234-1253 | Champagne-ban IV. Theobald néven uralkodott. |
Champagne | II. Theobald (* 1238; † 1270 dec. 4.) |
1253-1270 | V. Theobaldként Champagne grófja. |
Champagne | I. Kövér Henrik (* 1244; † 1274 júl. 22.) |
1270-1274 | III. Henrik néven Champagne grófja is. |
Champagne | I. Johanna (* 1271 jan. 14.; † 1305 ápr. 4.) |
1274-1305 | 1284-ben feleségül ment IV. Fülöp, francia királyhoz. |
|
|||
Capeting | I. Szép Fülöp (* 1268 ápr/jún.; † ) |
1284-1305 | IV. Fülöp néven Franciaország királya. |
Capeting | I. Civakodó Lajos (* 1289 okt.; † 1316 jún. 5.) |
1305-1316 | X. Lajosként francia király. |
Capeting | II. Hosszú Fülöp (* 1291; † 1322 jan. 3.) |
1316-1322 | V. Fülöp néven francia király. |
Capeting | I. Szép Károly (* 1294 jún. 18/19.; † ) |
1322-1328 | IV. Károly néven francia király. |
Capeting | II. Johanna (* 1312 jan. 28.; † 1349 okt. 6.) |
1328-1349 | Feleségül ment Évreux-i Fülöphöz. |
|
|||
Évreux | III. Évreux-i Fülöp (* 1301/1306 márc. 27.; † 1343 szept. 16.) |
1328-1343 | Évreux grófja is egyben. |
Évreux | II. Gonosz Károly (* 1332 okt. 10.; † 1387 jan. 1.) |
1349-1387 | Évreux grófja is. |
Évreux | III. Nemes Károly (* 1361; † 1425 szept. 8.) |
1387-1425 | Évreux grófja is. |
Évreux | I. Blanka (* 1387 júl. 6.; † 1441 ápr. 1.) |
1425-1441 | Második házasságát II. János, aragóniai királlyal kötötte meg. |
|
|||
Trastámara | II. Nagy János (* 1397 jún. 29.; † 1479 jan. 20.) |
1425-1479 | Aragónia királya is. |
Trastámara | IV. Vianai Károly (* 1421 máj. 29.; † 1461 szept. 23.) |
1441-1446 | Apja mellett trónörökösként ült Navarra trónján. |
Trastámara | Eleonóra (* 1426 febr. 2.; † 1479 febr. 12.) |
1479 | I. János harmadik gyermeke, aki feleségül ment IV. Gaston, Foix grófjához. |
|
|||
Foix | Phoebus Ferenc (* 1466; † 1483 jan. 30.) |
1479-1483 | Foix grófja is. |
Foix | Katalin (* 1470; † 1517 febr. 12.) |
1483-1516 | 1483-ban feleségül ment Albreti Jánoshoz. |
|
|||
Albret | III. János (* 1469; † 1516 jún. 24.) |
1483-1516 | 1512-ben II. Ferdinánd, aragóniai király elfoglalta Navarra déli részét. Ezért Jánostól kezdve Navarra királyai Alsó-Navarra felett uralkodtak, amely a Pireneusoktól északra terület el, a mai Franciaország területén. |
Albret | II. Henrik (* 1503 ápr. 18.; † 1555 máj. 25.) |
1516-1555 | |
Albret | III. Johanna (* 1528 jan. 7.; † 1572 jún. 9.) |
1555-1572 | Feleségül ment Bourbon Antalhoz, Vendôme hercegéhez. |
|
|||
Bourbon | III. Henrik (* 1553 dec. 13.; † 1610 máj. 14.) |
1572-1610 | IV. Henrik néven Franciaország királya. |
Bourbon | II. Lajos (* 1601 szept. 21.; † 1643 máj. 14.) |
1610-1620 | XIII. Lajos néven francia király. |
Miután Navarra királyai egyben Franciaország királyai is lettek, 1620-ban úgy döntött a francia udvar, hogy Navarrát beolvasztja a Francia Királyságba. Ugyan a Navarrai Király címet még 1791-ig használták a francia uralkodók, és majd csak I. Napóleon idejében éledt fel újra, 1814 és 1830 között, a Navarrai Királyság megszűnt.
[szerkesztés] Források
- José Maria Lacarra: Historia politica del reino de Navarra, desde sus origenes hasta su incorporacion a Castilla, I-III, Pamplona, 1972-1973.
Az Ibériai-félsziget keresztény uralkodóinak táblája a Reconquista idejétől napjainkig | |||||||||
Portugália | Spanyolország | ||||||||
A Kasztíliai Korona országai | Navarra | Az Aragóniai Korona országai | |||||||
Galícia | Asztúria | León | Kasztília | Aragónia | Barcelona | Valencia | Mallorca |