Nádasdladány
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Nádasdladány | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Fejér |
| Kistérség | Székesfehérvári |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8145 |
| Körzethívószám | 22 |
| Népesség | |
| Népesség | 1870 (2001) |
| Népsűrűség | 70,97 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 26,35 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Nádasdladány
|
|
Nádasdladány község Fejér megyében, a Székesfehérvári kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fejér megyében, a Sárvíz mellett fekvő település. Budapest 80 km, Siófok 35 km, Pákozd 30 km, Székesfehérvár 19 km, Várpalota 13 km, Polgárdi 11 km, Ősi 5 km távolságra található.
[szerkesztés] Története
A település nevét az írásos források 1266-ban említik először, Ladányi Gunger nevében fordul elő, egy hitbérügy kapcsán. Nevét ekkor Lodan alakban, majd 1283-ban Magnam Ladan, Magna Ladan (Nagy Ladány) formában írták az oklevelek.
1283 előtt királynői birtok. 1283 körül Erzsébet királyné Domokos visegrádi várnagynak adta, azonban mikor a királynő két tárnokát fejér megyébe, élelmiszerbehajtásra küldte ki Domokos azokat elfogta, s megölte, ezért a királyné földjét elkobozta. 1283-ban Erzsébet királyné Ladányt a veszprémi püspöknek adományozta, majd még ez évben a veszprémi püspöktől magához váltotta.
1313-ban, majd 1322-Károly Róbert király idejében Erzsébet királyné birtokaként van jegyezve, aki Tisza (Tyssa) királyi ajtónnállónak adományozta.
1318-ban Ladány nyugati része Éty határosa.
1354-ben Ladány-Szentmiklós néven van nevezve az oklevelekben.
1770-től 1861-ig a szomszédos Jenő település is Nádasladányhoz tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Nádasdy-kastély és kastélypark
A 18. század-ban építtette a Nádasdy család a Sárrét szélén lévő sík területre. 1873-ban romantikus stílus-ban alakították át, s az épülethez tornyot és egy kétszintes szárnyrészt is építettek még. A kastély főbejáratafeletti homlokzaton a család festett címere látható. A kastély különleges értékei közé tartozik az Ősök csarnoka és a könyvtárszoba. 1993 óta védett műemlék.
A 24 hektáros kastélyparkot még az 1860-as években alakította ki a Nádasdy család, Kálmán Jánosnak, a család kertészének közreműködésével. A park a kor divatját követve tájképi kertnek lett kialakítva, a kert közepén kis tóval, s kis fahídon át megközelíthető szigettel, s vele szemben mesterséges vízeséssel. A sok megpróbáltatásnak kitett park növényzetéből sok elpusztult az eltelt évek alatt, így a kertben lévő nyári szalon, üvegház, játszóház, s a tó is kiszáradt, ami a körülötte levő nedvességkedvelő növényzet pusztulásával járt. A sok viszontagságot átvészelt megmaradt növényzet – melyek között több száz éves példányok is fellelhetők – azonban máig csodálatos látvány. Fafajai között megtalálható a vérbükk, a bükk, éger, juhar, magas kőris,platán, lepényfa, ostorfa, kocsányos tölgy, a fűzfélék, köztük a szomorúfűz, fehérfűz, a fekete nyár, a fehér nyár termetes példányai, fekete dió, a császárfa, a virginiai boróka, andalúziai jegenyefenyő, a vörösfenyő, keleti életfa, tiszafa is. - Római katolikus templom – 1883- 1885 között épült neogótikus stílusban, Szent Ilona tiszteletére szentelve. Különlegessége, hogy az épület vörös színű téglával burkolt.
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Czeglédi Sándor – bibliafordító, teológiai tanár.
- Madarász Flóris – irodalomtörténész.
