Ősi
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Ősi | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Közép-Dunántúl |
| Megye | Veszprém |
| Kistérség | Várpalotai |
| Rang | község |
| Irányítószám | 8161 |
| Körzethívószám | 88 |
| Népesség | |
| Népesség | 2189 (2001) |
| Népsűrűség | 61,04 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 35,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
  Ősi
|
|
Ősi község Veszprém megyében, a Várpalotai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A falu északról Várpalota, keletről Nádasdladánnyal határos. Határainak északi harmadát a hajdani Sárrét tőzeges része alkotja, dél felé enyhén dombos, foltokban szőlő, szántóföld és ligetes erdő borítja.
A falu északi részén a Séd folyó, délen pedig a Buhin patak folyik át. A település déli részének nagy részét a Buhin völgy teszi ki, mely enyhén dombos, illetve erdővel borított, helyenként mocsaras terület
[szerkesztés] Története
A falu területén már germán törzsek nyomaira is rábukkantak, tehát valószínűleg akkorra tehető a falu keletkezése. A Séd folyó mentén keletkezett és idővel húzódott délkeletebbre. A római korban villagazdaság létesült és egy jelentős katonai útvonal ment át a falun. Ez az út a háborúk miatt mára teljesen eltűnt.
Első írásos bizonyítékaink a falu létezéséről 1009-ből származnak, mikor István király a falut a veszprémi püspökségnek adta. Ebből az időből tudjuk az első nevét a falunak: Villa Euse, mely nevet a püspökségi iratok szerint 1082-ben kapta. 1430-ban átnevezik a falut Eusy névre. Ekkoriban is a megye jobban lakott településeihez tartozott, csak kis részben volt birtokosa a veszprémi káptalan is. A feljegyzések szerint a község 1488-ban 50 forintot adózótt, 54 jobbágycsalád és 14 prediális nemes lakta. Ezt követően rövid időn belül négyszer is átnevezik a falut: 1564-ben Hessy, 1572-ben Essy, 1576-ban Ossy, 1581-ben pedig az Essehy neveket kapta. Ekkoriban harc bontakozott ki a falu református és katolikus vallású lakói között, mert a település egyetlen templomában nem engedték meg a református miséket. A 18. század közepén megépítették a református templomot, így a vitáknak vége szakadt és ekkor kapta a falu a végleges Ősi nevet is. A településre idővel egy grófnő költőzött, de politikai okok miatt megfosztották vagyonától és rangjától, ezért csak rövid ideig élt a településen.
A falu legközelebbi jelentősebb fordulópontját a második világháború hozta, mikor a terepviszonyok miatt jelentős katonai célponttá vált. A település ekkoriban naponta többször is gazdát váltott a két fél között és jelentősen megrongálódott. Az 1950-es években a falu újjáépült, és az emberek visszatelepedtek. Az 1960-as években épültek a falu új útjai, iskolái és óvodája. Az 1990-es években jelentős fejlesztések történtek a falu életében: az iskolát kibővítették és odaköltöztették az óvodát, valamint szennyvízcsatorna is épült a faluban.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Középkori építésű katolikus templom
- Kisebb szőlészetek
- Halastó, mely körül a falu kisebb eseményei zajlanak, például a képzőművészeti táborok, falunapok.
- 18. századi református templom
[szerkesztés] Híres szülöttek
- Fekete László, a Magyarország legerősebb embere cím tulajdonosa
- Kubik Anna színésznő
- Kajári Gyula (1926-1995) Munkácsy-díjas grafikus
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a Veszprém megye településéről szóló lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
