Mutató névmás
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A hagyományos nyelvtanok szemléletében, a mutató névmás grammatikai (tág értelemben vett) tárgyra utal és helyettesíti azt. Ugyanakkor kifejezi a beszélő térbeli vagy időbeli viszonyulását a tárgyhoz, ennek közelségére vagy távolságára utalva.
Egyes nyelvekben, mint az angol, a mutató névmások csak két közelségi/távolsagi fokot fejeznek ki: this ’ez’, that ’az’. Más nyelvekben, mint a szerb, háromféle mutató névmás van: ovaj ’ez’ (a beszélő mellett levő), taj ’az’ (a megszólított mellett levő), onaj ’az’ (a beszélőtől és a megszólítottól is távol levő).
A mutató névmásnak mutató melléknévi névmás felel meg. Ennek mondattani szempontból jelzői funkciója van. Egyes nyelvekben, mint a magyar, az angol vagy a szerb, a mutató névmás és a melléknévi megfelelőjének alakja nem különbözik egymástól, de más nyelvekben igen. Ilyen a francia nyelv, amelyben a melléknévi névmás alakjai ce, cet, cette ’ez/az’, ces ’ezek/azok’, a névmás alakjai pedig celui, celle ’ez/az’, ceux, celles ’ezek/azok’[1]
A grammatikai tárgy, amelyre a mutató névmás utal, lehet cselekvés is, vagy egy egész mondat. Egyes nyelvekben erre külön alakú mutató névmás(ok) van(nak). Ilyen a francia, amelyben a ceci, cela, ça[2] alakokat használják erre a célra. Ezeket semleges alakoknak nevezik, megkülönböztetésül a többitől, amelyek hímneműek vagy nőneműek.
Egyes nyelvek hagyományos nyelvtanában (pl. a francia, az angol) csak az eddig tárgyalt szavak számítanak mutató névmásoknak és/vagy melléknévi mutató névmásoknak. Más nyelvek nyelvtanában (pl. a magyar, a román), ide tartozik az ún. azonosító mutató névmás és melléknévi névmás (’ugyanez’, ’ugyanaz’) és az ún. minősítő mutató melléknévi névmás (’ilyen’, ’olyan’, ’emilyen’, ’amolyan’) is. A román nyelvtanban ide tartozik még az ún. megkülönböztető mutató névmás és melléknévi névmás is (celălalt ’a másik’). A francia és az angol nyelvtan ezeket a határozatlan névmások közé sorolja.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Források
- Avram, Mioara [2001]: Gramatica pentru toţi (Nyelvtan mindenkinek). Humanitas, Bukarest
- Constantinescu-Dobridor, Gheorghe [1980]: Mic dicţionar de terminologie lingvistică (Nyelvészeti terminusok kisszótára). Albatros, Bukarest
- Grevisse, Maurice [1964]: Le bon usage. Grammaire française (A jó nyelvhasználat. Francia nyelvtan). Éditions J. Duculot, S. A., Gembloux
- Moldovan, Valentin; Radan, Milja N. [1996]: Gramatika srpskog jezika (morfologija). Gramatica limbii sârbe (Szerb nyelvtan). Sedona, Temesvár
- Nagy Kálmán [1980]: Kis magyar nyelvtankönyv. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest
