Mitró György
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Mitró György (Nyíregyháza, 1930. március 6.) úszó.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
[szerkesztés] Korai évek
Egy szegény vasutas gyermekeként látta meg a napvilágot 1930-ban Nyíregyházán, ahol hat testvérével együtt nevelkedett. 1945-ben a szovjet katonák majdnem agyonlőtték, mivel levente korából megőrizte a sapkáját, és azt hitték, katona. A szovjetek (annak ellenére, hogy nem volt katona) háromszor ejtették "hadifoglyul" 1945-ben (egyszer apjával együtt), mindannyiszor megszökött. A kassai Horthy Miklós Repülőakadémia, ahol tanulmányait folytatta, időközben megszűnt, s ekkoriban nyergelt át Mitró a versenyúszásra (egészen kora gyermekkorában szülővárosa közelében, a bujtosi bányagödörben tanult meg úszni; úszómedencével először Debrecenben találkozott). 1946-ban a szentesi vasutasbajnokságon a nyíregyházi MÁV színeiben három számban győzőtt.
Itt került barátságba a szintén eredményes sportoló Hasznos Istvánnal, aki szólt az érdekében Rajki Béla edzőnek, s az elintézte, hogy a még teljesen ismeretlen Mitró részt vehessen a budapesti országos bajnokságon; ahol is harmadik helyezett lett. 1946-ban már hívták versenyezni, Egerbe, ahol nyert.
1947-ben szülei tilalma ellenére felköltözött Budapestre, elsősorban Rajki hívására, aki az edzője lett.
[szerkesztés] Sportkarrier
A Budapesti Előre úszójaként 1947-től 1952-ig volt a magyar úszóválogatott tagja. Az 1947. évi Monte Carló-i Európa-bajnokságon három érmet – köztük egy aranyérmet – nyert. 1948-ban két egyéni gyorsúszószámban állított fel Európa-csúcsot. Részt vett az 1948. évi londoni olimpián, ahol 1500 méter gyorsúszásban bronzérmet, a Nyéki Imre, Mitró György, Szathmáry Elemér, Kádas Géza összeállítású gyorsváltó tagjaként – Európa-csúccsal – ezüstérmet nyert. 1948-ban a magyar gyorsváltó tagjaként három alkalommal javított Európa-csúcsot. Az 1952. évi olimpián már nem vett részt.
[szerkesztés] A törés után
Ígéretesnek induló karrierje pont fénykorában, egy, a Rákosi-rendszer számára nemkívánatos, Sztálint gúnyoló vicc miatt tört derékba, melyet 1950 márciusában mondott egy edzésen társainak a Margit-szigeti sportuszoda melegvizes medencéjében (- "Tudjátok, miért hívják az Andrássy utat Sztálin útnak? – Azért, mert az állatkertbe vezet"). A közelben úszni tanuló államvédelmisek meghallották, egyikük kérdőre vonta Mitrót ("Milyen viccet mesélt az elvtárs?"). Egy különítmény nem sokkal később beszálíttotta az Andrássy út 60-ba, de szocdemes bátyja és annak kapcsolatai közbenjárására kiengedték. Az országból azonban már nem, útlevelet nem kaphatott (1950-1963), így lényegében megtagadták tőle a nemzetközi versenyeken való részvételt, ezzel megfosztva a versenyzés értelmétől; 1953-ban abbahagyta az úszást. 1955-ben, mivel nem volt hajlandó békekölcsönt jegyezni, még állásából is elbocsátották. Sokáig a hallgatás fala vette körül, sportolói körökben lehetőleg a nevét sem ejtették ki ezután. Barátai segítségével új munkát kapott, textiltechnikusként dolgozott tovább.
1982. december 12-én a Magyar Úszó Szövetség negyven úszónak – köztük Mitró Györgynek – a Magyarország örökös úszóbajnoka címet adományozta.
[szerkesztés] Sporteredményei
- olimpiai 2. helyezett (1948: 4×200 m gyorsváltó)
- olimpiai 3. helyezett (1948: 1500 m gyors)
- olimpiai 5. helyezett (1948: 400 m gyors)
- Európa-bajnok (1947: 1500 m gyors)
- Európa-bajnoki 2. helyezett (1947: 400 m gyors)
- Európa-bajnoki 3. helyezett (1947: 4×200 m gyorsváltó)
- főiskolai világbajnoki 2. helyezett (1949: 1500 m gyors)
- párizsi Grand Prix-győztes (1949: 4×200 m gyors)
- tizenegyszeres magyar bajnok
- Európa-csúcsai:
- 800 m gyors (1948 – 10:01,0)
- 1000 m gyors (1948 – 12:48,4)
- 4×200 m gyorsváltó (1948 – 8:57,4 ; 8:53,6 ; 8:48,4)
[szerkesztés] Források
- Kő András: Derékba tört pálya – egy politikai viccért. Magyar Nemzet; 2006. 04. 22.
- Bakó Jenő: Az úszás története – ISBN 9632534506
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Révai Új Lexikona – ISBN 9639015172Ö
