Mileva Marić
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Mileva Marić (ejtsd: Miléva Márity, 1875. december 19., Titel, Szerbia (akkori Osztrák–Magyar Monarchia) – 1948. augusztus 4., Zürich, Svájc) matematikus, fizikus, Albert Einstein első felesége.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Családja
Mileva 1875. december 19-én született az akkor Magyarországhoz (Osztrák–Magyar Monarchia) tartozó (a vajdasági Bács-Bodrog megyei, ma szerbiai) Titelen. Apja Milos Marić, gazdag földbirtokos, állami tisztségviselő, amúgy leszerelt katona volt. Anyja Ruzits Mária, elismert kereskedőcsaládból származott.
[szerkesztés] Iskolái
1885-től kis ideig Szabácson (Šabac) járt gimnáziumba, ami az akkori lányok számára szinte lehetetlenség volt. Később édesapja egy zágrábi gimnáziumba íratja be, de az utolsó évet már Svájcban fejezi be. Ezután beiratkozik a zürichi Műegyetemre. Itt, a matematika-fizika szakon ismerkedik meg későbbi férjével, Albert Einsteinnel. Diplomamunkájának szakterülete a termodinamika.
[szerkesztés] Kapcsolata Einsteinnel
Kettejük kapcsolata a tudománytörténet egyik különös, mégis kevésbé ismert párkapcsolata. Elsősorban fennmaradt levelezésükből tudunk rá következtetni. (Levelezésüket Roboz Erzsébet, Hans Albert Einstein felesége kutatta.) 54 fennmaradt levelük ismert, melyek zöme szerelmeslevél, de ugyancsak szép számmal vitatnak meg bennük szakmai – elsősoban termodinamikai – kérdéseket is.
1901-ben Mileva várandós lesz Alberttől, akivel addig csak alkalmankként találkoznak. Mivel Einstein nem kap munkát, nem is tudnak összeházasodni, ezért Mileva hazamegy szülni. (Einstein családja – főleg édesanyja, Pauline – is ellenezte a kapcsolatot. Mivel nem volt munkája, otthonról kapott pénzt, ezért ez is befolyásolhatta, hogy csak 2 évvel később házasodnak össze.)
1902-ben megszületik első közös gyermekük, akit Lieserl-nek neveznek el. A gyermek későbbi sorsáról viszont semmi biztosat nem lehet tudni, mert eltűnik! (Valószínűleg árvaházba adják, és ott meghal.) Még ebben az évben Einstein állást kap a Berni Szabadalmi hivatalban (Grossmann Gyula segítségével, akinek a fiával, Grossmann Marcellel csoporttársak voltak az egyetemen), és 1903 elején összeházasodnak (gyermeküket azonban már nem veszik magukhoz).
1904-ben megszületik Hans Albert, majd egy évre rá Einstein publikálja speciális relativitáselméletét. Ekkor a házaspár már együtt él, együtt is dolgoznak, kevés feljegyzés született arról, hogy melyik fél mennyire járult hozzá a tudományos sikerekhez. Kétségtelen, hogy a szerb asszony jelentős mértékben segítette férjét karrierje építésében.
1911-től a házasságuk megromlik, Einsteinek egyre több a munkája, és egyre több időt tölt Elsával, másodunokatestvérével. Később Mileva hazatér a Vajdaságba, és férje beleegyezése nélkül megkereszteli fiaikat, Hans Albertet és Eduardot (Einstein zsidó származású volt).
Kapcsolatuk tovább romlik, Einstein már nyilvánvalóan csalja Milevát, majd 1919-es válásuk után el is veszi unokatestvérét. A válás érdekes kitétele, hogy Einstein felajánlja Milevának a még meg nem kapott Nobel-díja összegét! (Ezt majd csak 1921-ben ítélik neki oda, és 1923-ban kapja kézhez!)
[szerkesztés] Munkássága
Mileva tudományos munkáját – éppúgy, mint kapcsolatát Einsteinnel – sok félreértés és kevés ismert tény övezi. Nyilvánvaló, hogy nagyban segítette férjét, valószínűleg az ő ötletéből és segítségével született Einsteinnek a Brown-féle mozgásról szóló cikke. Ugyanakkor nőként, a „Nagy Elme” közvetlen közelében igen nehéz lehetett saját tudását előtérbe helyeznie.
Nem bizonyítható azonban, hogy (legalábbis közvetlenül) lenne szerepe a relativitáselmélet megszületésében. Nem szabad azonban elfeledni, hogy Mileva matematikus volt, és ezzel is sokat segíthetett férjének.
Van azonban még két jelentős Einstein-közlemény, melyben nagy szerepe lehetett az asszonynak. Az első egy eleve közös publikációra szánt cikk, mely a hajszálcsövességről szól. Levelezésükben nyilvánvaló utalások vannak az Einstein-Marić közös közlésre, de később mégis csak Einstein neve alatt jelenik meg a svájci Annalen der Physik-ben.
A másik pedig, a fényelektromos hatásról szóló, a Nobel-díjas cikk, amiben olyan termodinamikai levezetések találhatók, melyeket a kutatók Mileva munkájának tartanak! Talán éppen ezt ismerte el Einstein, amikor a váláskor neki adta a még meg sem kapott díjat.
