Mezőzombor
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 |
A településen világörökségi helyszín található |
| Mezőzombor | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Észak-Magyarország | |
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | |
| Kistérség | Szerencsi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 3931 | |
| Körzethívószám | 47 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2591 (2001) | |
| Népsűrűség | 66,81 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 38,78 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Mezőzombor
|
||
Mezőzombor község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól közúton 41 kilométerre keletre.
[szerkesztés] Története
A települést 1298-ban említik először. Neve Lehel vezér fiának, Zumbó vezérnek a nevéből származik. 1567-ben a török elpusztította, de száz éven belül újra betelepült, 1665-ben I. Lipót már városi címet adományozott neki. A Rákóczi-szabadságharc idején újra elnéptelenedett, de még a 18. században újra benépesült.
 |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi művében a következőket írja; Mezőzombor. Már 1298-ból ismerjük első birtokosát a Rathold-nembeli István fia Kokos mester személyében, ki e birtok miatt Szadai János főispánnal perlekedik. 1411-ben Korláthfalvi Lászlót, 1431-ben Bekény comest s 1440-ben Nánássy Albertet iktatják részeibe. A Zombori Csontosok is birtokosai, 1455-ben meg a Gibártiak s 1457-ben Hym Anna, 1470-ben Zólyomi Cheh János, 1473-ban Zombori Nagy István és Pohárnok István kap itt részeket. 1501-ben Kálnó Pált, 1502-ben az Ujhelyi Kenyeres és a Kendi családokat és 1502-ben Jékei Pétert és Both Simont, 1510-ben Csaloviti Horváth Pétert, 1513-ban Zemercsényi Kristófot, 1519-ben Sárközi Albertet, 1549-ben Gyóni Görbey Lajost és Serédy Gáspárt és 1550-ben Serédy Györgyöt, 1551-ben pedig Beyczy Gergelyt, Krucsay Pált és Görbedy Lászlót iktatják részeibe. 1567-ben a törököktől elpusztított helyként van említve s ez időben a Barkóczyaknak is van benne részük, míg egy évvel később Zombori Lippay Jánost iktatják egy kúriájába. 1576-ban Semsey János, 1579-ben Eperjes város, 1583-ban Rácz István, 1584-ben Leökös Imre és Bornemisza Mihály is földesurai, míg az 1598-iki összeírás 9 birtokosát sorolja fel s ezek: Bihary János, Keczer András, Gyöngyössy Mihály, Domaky István, Fejes Péter, Komáromy György, Malikóczy Gábor, Rákóczy Zsigmond, Ferencz és Lajos. 1603-ban Rákóczy Zsigmond némely részekre új adományt kap. 1604-ben Nánássy Mátyást, 1613-ban Decső Benedeket s 1649-ben Vásárhelyi Klárát iktatják némely részeibe. A belvillongások alatt annyira elpusztult, hogy 1732-ben csak a lerombolt templom falai állottak fenn; 1744-ben azonban már Berényi Tamást s 1755-ben a Báji Patay családot iktatják részeibe. Az újabb korban az Aspremont, az Andrássy és a Klobusitzky grófok, továbbá a báró Orczy s a Péchy, Patay, Fáy, Szepessy, Vay, Bernáth, Zichy, Matyasovszky, Berczelly, Szemere, Nagy, Pulszky, Csomay, Ragályi, Borbély és gróf Wolkenstein családok voltak a földesurai. Később gróf Andrássy Gyulának és Zimmermann Zsigmondnak van itt nagyobb birtokuk. Hajdan várkastélya is volt s ez Zumbor nevet viselt. A Fejes család innen vette előnevét. I. Lipót 1665-ben városi rangra emelte s különféle szabadalmakkal ruházta fel. Van egy pecsétje 1698-ból. Itt született Lippay György érsek. A községben három templom van. Az ősi katholikus templom, mint már említettük, elpusztult s hogy mikor épült fel ismét, meg nem állapítható. Néhai Nyáray József egri kanonok a róm. kath. plébánia javára 10,000 aranyat hagyományozott. A ref. templom 1822-ben épült. A gör. kath. templom építési ideje ismeretlen. A XIX század végén épült gőzmalom sokáig üzemelt. A helyi lakosok fogyasztási szövetkezetet tartottak fent a XX. elején. Ide tartoztak a Szentimrei, Belsőréti, Fecskés-, Grósz-, Kettős-, Péchy- és Szenczy-tanyák.
[szerkesztés] Környező települések
Mád (kb. 8 km), Tarcal (kb. 10 km), a legközelebbi város: Szerencs (7 km).
