Matakó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Matakó

Státusz: mérsékelten veszélyeztetett

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály:	Emlősök (Mammalia)
Rend:	Vendégízületesek (Xenarthra)
Alrend:	Páncélosok (Cingulata)
Család:	Övesállatok (Dasypodidae)
Alcsalád:	Tolypeutinae
Nem:	Tolypeutes
Faj:	T. matacus

Tudományos név

Tolypeutes matacus
(Desmarest, 1804)

A Wikifajok tartalmaz
Matakó témájú rendszertani információt.

A matakó (Tolypeutes matacus) az emlősök (Mammalia) osztályának a vendégízületesek (Xenarthra) rendjéhez, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjához és a Tolypeutinae alcsaládjához tartozó faj.

[szerkesztés] Előfordulása

Dél-Amerikában, Argentína, Bolívia Brazília és Paraguay területén honos. Száraz erdőkben és szavannákon él.

[szerkesztés] Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 35-45 centiméter, farokhossza 7-9 centiméter és testtömege 2-3 kilogramm. A gyűrű a hát közepén elhelyezkedő megkeményedett bőrsáv amely összenőtt az alatta húzódó puha, rugalmas bőrrel. A legtöbb állatnak háromöve van, azonban vannak négy és öt gyűrűs példányok is. Veszély esetén a matakó úgy összegömbölyödik, hogy medence- és vállpáncélja (kiálló csontos lemezek) összeér. A fej- és a farokpáncél zárja a sárgadinnye méretű gömböt, s így védi az állat érzékeny, könnyen sebezhető hasát. A matakónak a mellső lábán 4 karma van. Az állat legfejlettebb érzéke a szaglása. Orrával találja meg a táplálékot a földön és a föld alatt. Látása és hallása viszonylag gyengén fejlett.

[szerkesztés] Életmódja

A matakó magányos, nappal és éjszaka egyaránt aktív. Tápláléka hangyák, termeszek, más rovarok, kisebb gerinctelen állatok és esetenként gyümölcsök. A matakó 12-15 évig él.

[szerkesztés] Szaporodása

Az ivarérettséget egyévesen éri el. A párzási időszak nyáron van. Az egyetlen utód október és január között születik meg. A páncél csak hetek múlva keményedik meg.