Madársóska

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Madársóskafélék

Oxalis corymbosa

Rendszertan

Ország:	Növények (Plantae)
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály:	Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend:	Madársóska-virágúak (Oxalidales)
Család:	Madársóskafélék (Oxalidaceae)
Nemzetség:	Madársóska (Oxalis) L.

Egyéb név

nyúlkenyér
heresóska
lóheresóska
sósdi

A madársóska (Oxalis) a valódi kétszikűek (Eudicotyledon) közé tartozó madársóskafélék (Oxalidaceae) osztályának és egyúttal a madársóska-virágúak (Oxalidales) rendjének névadó nemzetsége. A rend 900 fajából 800 tartozik ide.

Tőkéje gumós, levele 3-4 ágú, a fényingerekre reagál. Virága sárga vagy fehér, öttagú. A termés tokja hártyás, ötrekeszű, azon belül a magnak még külön húsos, éretten rugalmasan felpattanó héja is van.

Szára, levelei a bennük felhalmozódó kalcium-oxalát kristályoktól savanykás ízűek, amint erre a „sósdi” név is utal. Másik két népi nevét (heresóska, lóheresóska) a lóherééhez hasonló alakú és állású leveleiról kapta. Az ókori kelta, illetve germán kultúrában ez a növény volt a szerencse szimbóluma, és csak miután a tömeges erdőirtások drasztikusan megritkították állományát, akkor vette át tőle ezt a szerepet a lóhere (Trifolium repens).

A mintegy 220 faj többsége Afrika déli részén és Amerikában terem; nálunk csak néhány honos:

erdei madársóska (Oxalis acetosella L., 1753)
parlagi madársóska (Oxalis dillenii)
sárga madársóska (Oxalis fontana)
szerencsehere (Oxalis deppei)
szürke madársóska (Oxalis corniculata)

A sárga és a szürke madársóska szívós gyomnövényként az egész országban elterjedt.

Cukor képződik a Dél-Amerikában, kiváltképp Chilében honos:

Oxalis tuberosa Mol. és
Oxalis crnosa Mol.

retek alakú gyökerében, ezért ezeket „oka”, illetve „okapataha” néven termesztik és eszik.

A Mexikóban és Peruban honos Oxalis crassicaulis (Zucc.) gumója a burgonyáéhoz hasonlít. Termesztik; leveléből salátát készítenek, vastag szárából kristályos sóskasavat állítanak elő.

Az ugyancsak Mexikóban honos Oxalis esculenta (Lenck) répája nagyon lisztes, húsos, és ezért főzeléknek vagy spárgának termesztik. Több ágú, dekoratív levelei miatt virágszegélynek is ültetik.

A Chilében honos Oxalis crenata (Jacq.) savanyú levelét salátának vagy takarmánynak használják; évente 3-4-szer kaszálható.

Az Oxalis sensitiva L. kelet-indiai faj. Szárnyalt levélkéje a legcsekélyebb érintésre is összecsapódik és lekonyul.

Az Oxalis tetraphylla (Cav.) észak-amerikai fajt ernyős, lila virágzata miatt kerti dísznövénynek termesztik.

Az Oxalis stricta L. észak-amerikai és az Oxalis corniculata L. dél-európai fajokat egy időban hazánkban is megpróbálták zöldségnövényként termeszteni; helyenként mindkettő kivadult.