Méhkerék
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Méhkerék | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Dél-Alföld | |
| Megye | Békés | |
| Kistérség | Sarkadi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 5726 | |
| Körzethívószám | 66 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2323 (2002) | |
| Népsűrűség | 90 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 25,86 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Méhkerék
|
||
Méhkerék (románul Micherechi) község Békés megye Sarkadi kistérségében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Méhkerék Békéscsabától 34 km, Gyulától 21 km-re észak-keletre fekszik, a román határ mellett. Sarkadtól 6,3 km. Lakosságának többsége román nemzetiségű és anyanyelvű, bár az utóbbi években a fiatalok körében már gyakoribb a magyar nyelv hétköznapi használata.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
- Vonattal a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalán közelíthető meg. A megállóhely Kötegyán és Sarkadkeresztúr között található.
[szerkesztés] Története
Az első írásos adatok Méhkerékről 1359-ből valók. A település alapítói a nagyváradi káptalan okirata szerint a sarkadi Leel-Őssyek voltak. A „méh” a méhészkedésre, a „kerék” a megalapításhoz szükséges erdőirtásra utal.
A gyulai vár török kézre kerülése után a lakosság elmenekült. Az egykori nemesi falu 1692-ben pusztaként van említve. 1700-as évek elején Esterházy Pál Belényesből telepített be románokat a birtokára. A betelepülési hullám még az 18. században is folytatódott, így a század végére már közel kilencszázan laktak a faluban.
1770 épült meg az első ortodox templom. Mivel ennek állaga megromlott, ezért 1836–1838 között téglából újat kezdtek építeni, amelyet csak 1849-ben tudtak befejezni. 1883-ban némi átépítésen esett át. Ekkor kapta meg a mai barokk formáját. 1976–91 között végzett nagy renoválások következtében, különösen a freskóknak köszönhetően a hazai románság egyik legértékesebb belső ornamentikájú temploma.
1798-tól folyt rendszeres tanítás az ortodox parókián. Feljegyzések szerint 1815-ben alapították az első elemi iskolát.
Az 1960-as évektől az itt működő néptánc csoport a nagyvárosokban tett fellépéseinek köszönhetően országos szinten is ismertté tette a település nevét.
A településhez tartozik a Méhkerék–Nagyszalonta nemzetközi határátkelő.
A lakosság zöme fóliás primőr zöldségek – uborka, paprika, paradicsom – termesztésével foglalkozik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- a nyaranta megrendezett uborkafesztivál
- ortodox Templom
HuckFinn,