Mária Antonietta Terézia nápoly–szicíliai királyi hercegnő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Mária Antonietta Terézia nápolyi hercegnő, asturiai hercegné
(Vicente López (1772–1850) festménye, Museo Romántico, Madrid).

Mária Antonietta Terézia, olaszul Maria Antonietta Teresa di Borbone delle Due Sicilie (* Caserta, 1784. december 14. – † Aranjuez, 1806. május 21.), a Bourbon-ház nápolyi ágából származó királyi hercegnő, Mária Terézia császárné és királynő unokája, Ferdinánd spanyol trónörökös első feleségeként asturiai hercegné (spanyolul María Antonia de Borbón vagy María Antonia de Nápoles, Princesa Consorte de Asturias y de Nápoles-Sicilia).

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Származása, testvérei

Mária Antonietta Terézia nápoly-szicíliai királyi hercegnő a casertai királyi palotában született 1784-ben.

Édesapja a Bourbon-házból való IV. Ferdinánd nápolyi király (1751–1825) (a későbbi I. Ferdinánd nápoly-szicíliai király) volt, III. Károly spanyol királynak és Mária Amália Krisztina szász hercegnőnek, spanyol királynénak fia.

Édesanyja Mária Karolina Lujza főhercegnő (1752–1814) volt, I. (Lotaringiai) Ferenc német–római császár (1708–1765) és Mária Terézia császárné (1717–1780) leánya, akit himlőben elhalt nővérei (Mária Johanna Gabriella, 1750–1762 és Mária Jozefa, 1751–1767) helyett adtak feleségül Ferdinándhoz 1768-ban.

Tizennyolc (!) testvér között Mária Antonietta Terézia hercegnő született tizenkettedikként. Ő volt a legfiatalabb leány, aki megérte a felnőtt kort.

1. Mária Terézia Karolina hercegnő (1772–1807), Ferenc császár felesége, német-római majd osztrák császárné.
2. Lujza Mária Amália hercegnő (1773–1802), III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg felesége, Ferenc császár sógora.
3. Károly Tito Ferenc Gennaro, Calabria hercege (1775–1778), kisgyemekként meghalt.
4. Mária Anna Jozefina (Giuseppina) hercegnő (1776–1780), kisgyemekként meghalt.
5. Ferenc Gennaro József (Giuseppe), Calabria hercege, a későbbi I. Ferenc nápoly-szicíliai király (1777–1830).
6. Mária Amália hercegnő (1779–1783), kisgyermekként meghalt.
7. Mária Krisztina Amália Terézia hercegnő (1779–1849), aki Károly Félix szárd-piemonti királyhoz, Savoya hercegéhez (1765–1831) ment férjhez.
8. Gennaro Károly Ferenc herceg (1780–1789), gyermekként meghalt.
9. József Catello Gennaro herceg (1781–1783), kisgyermekként meghalt.
10. Mária Amália Terézia hercegnő (1782–1866), aki Orléans-i Lajos Fülöp francia királyhoz (1773–1850) ment feleségül.
11. Mária Krisztina (*/†1783), születésekor meghalt.
12. Mária Antonietta Terézia hercegnő (1784–1806), aki VII. Ferdinánd spanyol király (1784–1833) első felesége lett.
13. Mária Klotild Terézia hercegnő (1786–1792), gyermekként meghalt.
14. Henrietta (Enrichetta) Mária Kárméla hercegnő (1787–1792), kisgyermekként meghalt.
15. Károly Gennaro Ferenc herceg (1788–1789), kisgyermekként meghalt.
16. Lipót János József herceg (1790–1851), Salerno hercege.
17. Albert Fülöp Mária herceg (1792–1798), gyermekként meghalt.
18. Mária Erzsébet Terézia hercegnő (1793–1801), gyermekként meghalt.

Anyja a kivégzett Marie Antoinette francia királyné nővére volt, Mária Antonietta XVI. Lajos király unokahúga volt, de emellett unokatestvére volt a bebörtönzött XVII. Lajos királynak és Mária Lujza francia császárnénak, I. Napóleon császár feleségének is.

Mária Antonietta Terézia volt Mária Karolina királyné kedvenc leánya, felnőtt kort megérő leányai közt a legfiatalabb, mert utána született húgai már mind elhaltak kisgyermekként. Nevét nagynénjéről, anyjának legkedvesebb húgáról, Mária Antonietta főhercegnőről, Franciaország királynéjáról kapta. Finom megjelenésű, kedves teremtés volt, ugyanakkor kiemelkedően intelligens személyiség. Mindössze 22 évet élt, de 17 (!) nyelvet tanult meg magas szinten.

Ferdinánd asturiai herceg
(F. Goya festménye, 1808.

Az aranjuezi Királyi Palota

[szerkesztés] Házassága

A Bourbon-ház spanyol és nápolyi ágai közt dinasztikus házasságok sorát szervezték. Mária Antonietta hercegnőt Ferdinánd asturiai hercegel, a spanyol trónörökössel (a későbbi VII. Ferdinánd spanyol királlyal, 1784–1833) jegyezték el. Legidősebb bátyja, Ferenc herceg (a későbbi I. Ferenc nápoly-szicíliai király) pedig Ferdinánd asturiai herceg húgát, Mária Izabella infánsnőt jegyezte el.

1802. október 4-én Mária Antonietta hercegnő Barcelonában feleségül ment Ferdinand asturiai herceghez, IV. Károly spanyol király (1748–1819) és Lujza Mária Terézia Bourbon-pármai hercegnő (Mária Lujza néven spanyol királyné, 1751–1819) fiához. Az asturiai hercegnét a spanyol udvarban Mária Antóniának nevezték. Férjével való találkozás azonban súlyos csalódást okozott neki. Ferdinánd herceget csúfnak, rossz modorúnak találta, viszolygott annak testi közelségétől. Anyjához, Mária Karolina nápoly-szicíliai királynéhoz írt levelei mély kiábrándultságot tükröznek.

Maga Mária Karolina így írt egyik levelében leánya és veje házasságáról: „Az asturiai herceg csúf orcájú, pókhasú, tenyeres-talpas. Hangja éles és sipító. Kimondottan ostoba („stupido”). A testi szerelmet nagyon kívánja, mégsem lettek még férj és feleség, pedig már egy hete együtt hálnak. Kellemetlen, unalmas személy, éppoly lusta, mint a húga (nővére?), és egy percig sem hagyja békén a feleségét. Műveletlen fickó, állandóan, kellemetlenül vihog. Közös életük csupa görcs, kötetlenség és kellem nélkül. Botrányos módon kémkednek utánuk. Szegény Antoinette leveleit olvasva szinte elsírom magam. Ezt írja: »Anyám, Téged csúful rászedtek. Túl jó anya vagy ahhoz, hogysem így feláldoztál volna engem, ha ezt előre tudtad volna.« Másutt ezt írja: »Nincs életem, de bárcsak helyesen viselném magam, hogy kiérdemeljem az örök életet.«”

A fiatal asturiai hercegné nem tudott eleget tenni a spanyol királyi család „elvárásának”, nem tudott fiúörököst szülni. Kétszer is teherbe esett (1804-ben és 1805-ben), de terhességei megszakadtak, a magzatokat elveszítette. Ez is fokozta a spanyol udvar bizalmatlanságát. Mária Antónia anyósa, a féltékeny és rosszindulatú Mária Lujza királyné, aki gyűlölte Mária Antoniettát és annak anyját, Mária Karolina nápoly-szicíliai királynét is, gyakran írt gonosz leveleket nagy hatalmú kegyencének, Manuel de Godoynak (1767–1851), a spanyol főminiszternek, Alcudia és Sueca hercegének, amelyekben nyíltan pocskondiázta menyét: „Kiköpött anyja, egy harapásra kész veszélyes vipera, akinek ereiben vér helyett epe és méreg kering, egy félholt béka, ördögi kígyó.” Mária Lujza királyné rendszeresen átvizsgálta Mária Antónia könyveit, átkutatta ruháit és személyes holmijait. Emellett igyekezett megfélemlíteni a fiatal hercegnét, amikor levitte az El Escorial palota sötét sírboltjaiba, hogy menye jól megnézhesse a helyet, amelyet végső nyughelyéül szántak.

Mindennek ellenére az intelligens és ambíciózus Mária Antónia sikeresen fölébe kerekedett lomha eszű férjének, és ellenzékbe szervezte mindazokat, akik szemben álltak Mária Lujza királynéval és kegyencével, Manuel de Godoy herceggel.

[szerkesztés] Korai halála

Az asturiai hercegné egészségét azonban aláásta a tuberkulózis. Fiatalon, 22 évesen halt meg, 1806. május 21-én, az aranjuezi királyi kastélyban (Palacio Real de Aranjuez). Azonnal szárnyra kelt a hír, hogy Mária Antóniát valójában az anyósa, Mária Lujza királyné és Godoy herceg mérgeztették meg. A csapástól összetört édesanyja, Mária Karolina királyné élete végéig úgy tartotta, hogy valóban ez történt. Az asturiai hercegnét az Escorial királyi kriptájába temették, oda, ahol Mária Lujza királyné korábban „helyet mutatott” neki.

[szerkesztés] Halála utáni politikai fejlemények

Egy évtizeddel később Mária Antonietta halála után, a napóleoni háborúk lezárulásakor apja, IV. Ferdinánd nápolyi király saját koronája alatt egyesítette a Nápolyi és a Szicíliai Királyságot a Két Szicília Királysága név alatt, és ennek első uralkodója lett, I. Ferdinánd néven. Anyja, Mária Karolina királyné ekkor már nem élt. Még 1814-ben, a Bécsi Kongresszusra készülve halt meg.

Özvegye, Ferdinánd asturiai herceg 1814-ben VII. Ferdinánd néven Spanyolország királya lett. 1816-ban újra nősült, a Bragança-házból való Mária Izabella portugál infánsnőt (1797–1818), VI. János portugál király leányát feleségül, aki 2 évnyi házasság után, 21 éves korában meghalt, orvosai hanyagsága miatt. Ferdinánd király 1819-ben feleségül vette Mária Amália szász királyi hercegnőt (1803–1829), aki ugyancsak utód nélkül halt meg. Csak negyedik felesége, Mária Krisztina nápoly-szicíliai királyi hercegnő (1806–1878) tudott utódot szülni neki, Izabella infánsnő (1830–1904) személyében, aki II. Izabella néven Spanyolország királynőjeként uralkodott 1833–1868 között.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• [1] Maria Antonietta nápoly-szicíliai hercegnő családi, életrajzi adatai.
• [2] Mária Antónia asturiai hercegné adatai.
• [3] VII. Ferdinánd spanyol király és családtagjai.