Mári
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Mezopotámia földrajza | |
|---|---|
| Eufrátesz | Tigris |
| Asszíria | |
| Babilónia | |
| Sumer | Akkád |
| Tengerföld | |
| Sumer városok | |
| Akkád városok | |
| Babilóniai városok | |
|
|
| Asszíriai városok | |
|
|
| Egyéb városok | |
| szerkeszt | |
Ez a szócikk az ókori mezopotámiai városról szól. Hasonló címmel lásd még: Mária.
Mári, ókori mezopotámiai város (a mai Szíria területén), az Eufrátesz felső folyásánál, egy hajdani virágzó állam központja. A települést arab sírásók fedezték fel véletlenül az 1930-as években, és francia régészek tárták fel. Mári a Dzsemdet Naszr periódusban, az i. e. 3. évezredben vált lakottá. Az i. e. 18. század körül Nyugat-Ázsia kereskedelmi és kulturális központja lett, hatalma Babilónia határaitól Szíria határáig 480 kilométeren érvényesült. Lakói amoriták voltak. Istár istennő temploma és más alkotások, amelyek a város romjai közül előkerültek, bizonyítják, hogy Mári korán kifejlesztette önálló, magas színvonalú művészeti stílusát. Nagy királya, Zimrí-lim (Hammurapi kortársa, i. e. 18. század) levéltárát 1937-ben ásták ki. Húszezer agyagtáblát tartalmazott, amelyek lehetővé teszik a mezopotámiai események időpontjainak meghatározását az i. e. 2. évezredben. Megtalálták Zimrilim nagy palotakomplexumát is, amelynek több mint kétszáz szobája volt és két hektárnyi helyet foglalt el. Márit Hammurapi foglalta és pusztította el az i. e. 18. században, így lett Babilónia Nyugat-Ázsia központja. Mári korábbi jelentőségét soha többé nem nyerte vissza.
[szerkesztés] Források
- A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia
Ókorportál: összefoglaló, színes tartalomajánló lap
