Ur

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

	A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján

Mezopotámia földrajza
Eufrátesz	Tigris
Asszíria
Babilónia
Sumer	Akkád
Tengerföld
Sumer városok
Eridu Iszin Kis Lagas Larsza	Nippur Umma Ur Uruk Surrupak
Akkád városok
Babilóniai városok
Agade Babilon	Borszippa Szippar
Asszíriai városok
Assur Dúr-Sarrukín Kalhu	Kár-Tukulti-Ninurta Ninive Nuzi
Egyéb városok
Dér Ékallaté Esnunna	Harrán Karkemis Mári
szerkeszt

Ur (ma Tell el-Mukajjar) fontos sumer központ volt az Eufrátesz alsó folyása mellett. Az Ubaid-korban alapították. Lakói a i. e. 4. században elhagyták. Az i. e. 2. és 1. évezredben Nanna holdisten és felesége, Ningal városa. Három királydinasztia uralkodott itt. Egy jelentős csatorna mellett feküdt. Kikötője volt, aminek következtében gazdasági felemelkedés következett be. Virágzó kereskedelmi központ volt. Az elámiak és a babilóniak lerombolták. A i. e. 6. században újjáépült.

A Biblia szerint innen származik Ábrahám.

Legelső régész, aki ásott itt William Kennet Loftus volt. A területen az ásatások 1922-ben kezdődtek meg. Ezek az ásatások 1934-ig folytatódtak Sir Leonard Wooley vezetésével. Innen Mezopotámia egész történetét feldolgozó leletanyag került elő.

[szerkesztés] Ur királysírjai

1927-28-ban Ur romjai között, jóval későbbi időkből származó sírok alatt felfedezték az első uri dinasztia (i. e. 2600 és 2400 között) méltóságviselőinek a síremlékeit. A tizenhat királysír hat akna nélküli sírgödörből és tíz, egy vagy többkamrás aknasírból áll. Szemet kápráztatóan pazar kincsek töltötték meg őket: bútorok, ékszerek, művészi módon megformált tárgyak. Az ékszereikről azonosítható előkelőségeket kocsik vették körül, szamarakkal, ökrökkel és hajtókkal; más holttesteken kevesebb volt a dísz. A "nagy sírverem" 74 áldozatot zárt magába: hat fegyveres katonát, valószínűleg testőröket és 68 asszonyt: 4 hárfa- vagy lírajátékost és 64 "udvarhölgyet". Egy másik sírban tiszteletben tartották a személyek hierarchiáját: a "királynőhöz" közelebb fekvő 28 nő aranyszalagot visel a hajában, a 36 távolabbi ezüstöt. Az áldozatok testén nincs nyoma az erőszaknak, de legtöbbjük közelében egy kis terrakotta- vagy fémcsésze található, ami igazolhatja a feltevést, hogy méregtől haltak meg – talán önként. Nagyon sok asszony fekszik a sírban, elképzelhető, hogy Nann-Szin holdistennő papnői együttesen áldozták fel magukat a főpapnő halálakor.

[szerkesztés] Ur "zászlaja"

Ur királyi temetőjének sírjaiban találtak egy fatáblát, amelynek egyik jelenete a háborút ábrázolja, a másik a békét. Először azt feltételezték, hogy "zászlóról" van szó, amit egy zászlórúd végére szántak, de valójában egy diptichon (álalában kettős összecsukható írótábla), ami ebben az esetben két, egymástól háromszögletes lapokkal elválasztott táblából áll, s ezért egy háromszögletű könyvtartó formájára emlékeztet. A díszítés színes mészkő lapba berakott, formára vágott és karcolt gyöngyházkagyló, amit bitumennel a falapra tapasztottak. Hasonló, bár kevésbé jól konzerválódott darabokat a mari és a kisi ásatásoknál is találtak. Fenn, a béke sávján, a sumerok hagyományos ruhájába öltözött előkelőitől körülvéve a király ünnepel – a kevésbé fontos személyeket, a körülöttük sürgölődő szolgákat kisebbnek ábrázolják. Lent a katonák egy vadszamarak húzta harci kocsit hajtanak.