Landeni Pippin
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Landeni Pippin | ||
|---|---|---|
| Austrasia majordomusa | ||
| Uralkodása | 623 – 640 | |
| Megkoronázása | 623 | |
| Teljes neve | Landeni Pippin vagy Idősebb Pippin | |
| Született | kb. 580 | |
| Elhunyt | 640. február 27. | |
| Elődje | Adalgisel | |
| Utóda | I. Grimoald | |
| Felesége | Itta (Ittaberga) | |
| Gyermekei | Begga, Grimoald, Gertrudis | |
| Dinasztia | Karoling-ház | |
|
|
Pippinidák
|
Arnulfingok
|
Karolingok
|
A verduni szerződés után (843)
|
Landeni Pippin (vagy Peppin, Pipin, Pippin) vagy másik nevén Idősebb Pippin (kb. 580 – 640. február 27.), Austrasia frank királyság majordomusa volt a Meroving király I. Dagobert alatt 623-tól 629-ig. Ugyanezt a címet viselte a következő király, III. Sigebert alatt, 639-től saját haláláig.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Apja feltehetően Karlomann, legalábbis ez a név szerepel Fredegár krónikájában[1], amely az életére vonatkozó legfontosabb forrás. Ragadványneve feltehetően születési helyéből származik, Landen ma Belgiumban található. Emellett nevezik még I. Pippinnek vagy idősebb Pippinnek, hogy megkülönböztessék unokájától, a középső Pippintől, illetve a legfiatalabb Kis Pippintől.
613-ban Burgundia és Austrasia legnagyobb nemesurai megvonták támogatásukat II. Sigebert királytól, illetve régensként uralkodó dédnagyanyjától, Brunhildától. A nemesurak, akik között ott volt II. Warnachar, Rado, a metzi püspök Szent Arnulf és Pippin (e két utóbbit Fredegár úgy jellemezte, mint "Austrasia leghatalmasabb nemesurai"), a szomszédos Neustria királyához, II. Chlotharhoz fordultak és felajánlották neki a régensséget, az egyezséget Andernach-nál kötötték meg. Az egyezség értelmében Rado Austrasia, míg Warnachar burgundia majordomusa lett, de Pippinnek 623-ig kellett várni jutalmáért, amikor Chlothar fiatalkorú fiát, Dagobertet nevezte ki Austrasia királyának és Pippin az ő majordomusa lett, míg barátja, Arnulf, a király tanácsadója lett.
Pippint a korabeli források mint jó és bölcs uralkodót jellemezték. Elenségei elérték, hogy 629-ben Chlothar halála után Dagobert Orléans-ba száműzte, de annak halála után, 639-ben visszatért és ismét megkapta a majordomusi címet Dagobert utóda, III. Sigebert és II. Clovis alatt.[2] Pippin felügyelte Dagobert örökségének felosztását fiai, Sigebert és Clovis, valamint mostohaanyjuk, Nanthild között. Sigebert számára biztosította az őt megillető rész, mivel szoros barátság fűzte a burgundi majordomushoz, Aega-hoz.
Pippin annyira népszerű volt a frank területeken, hogy bár hivatalosan sosem avatták szentté, de időnként mégis a szentek névsorában említették és február 21-én ünnepelték.
[szerkesztés] Családja és leszármazottai
Felesége Szent Itta vagy másik nevén Ittaberga (592 - 652[3]), aki 650-ben megalapította a nivellesi apátságot. [4]
- Begga (? - 693)[5][6] Férje Szent Arnulf metzi érsek fia, Ansegisel (? - 662)
- Grimoald (615 - 657). Apja halála után örökölte annak majordomusi címét[7], III. Sigebert uralkodása alatt.[8] Az öröklést vitatta Otto[9], a kiskorú király gyámja, de Sigebert uralkodásának 10-ik évében (650) Lothár alamann gróf[10] csatában megölte.[11] 656-ban Sigebert halála után megpróbálta a király trónt saját fia számára megszerezni, de a neustriai nemesek, akikek feldühített, hogy beleavatkozott a trónöröklésbe, Párizs közelében elfogták, megkínozták és lefejezték.
- Gertrudis (? - 659. március 17.)[12] Anyjával együtt alapította meg a nivellesi apácazárdát, majd annak főnök asszonya volt.[13][14]
[szerkesztés] Jegyzetek
- ^ Fredegarii et aliorum Chronic. Vitæ, Krusch, B. (ed.) MGH SS rerum Mero. II
- ^ Fredegar, IV, 85, MGH SS rer Merov II, p. 164.
- ^ Az Annales Xantenses jegyezte fel "Beata Itta mater sancte Gerthrudis"
- ^ "Itta relicta Pippini", Annales Xantenses 650, MGH SS II, p. 219.
- ^ Az Annales Xantenses nevezi meg Beggát, mint Pippin lányát és feljegyzi, hogy férje "Anchisus dux egregius filius Arnulfi epicopi Mettensium". Annales Xantenses 650, MGH SS II, p. 219.
- ^ A Cronica Hohenburgensis Szent Gertrúd nővéreként nevezi meg: "huius soror [beata Gerdrudis] Begga" és feljegyzi, hogy férje "Angiso sancti Arnulfi filio"
- ^ A Liber Historiæ Francorum nevezte meg "Grimoaldo filius eius [=Pippino]" amikor feljegyzi, hogy örökölte apja címét. Liber Historiæ Francorum 43, MGH SS rer Merov II, pp. 315-6.
- ^ "Sigibertus rex Francorum" 644-ben megerősíti "Grimoaldo maiores domus"
- ^ "Otto quidam filius Urones domestici"
- ^ "Leuthario duci Alamannorum"
- ^ Fredegar, IV, 86 and 88, MGH SS rer Merov II, pp. 164 and 165.
- ^ Az Annales Xantenses szerint "Gerthrudem virginem sanctam" volt Pippin első lánya, de feltehetően csak annak vallásos jelentősége miatt.
- ^ Annales Mettenses 687, MGH SS I, p. 316.
- ^ Cronica Hohenburgensis 646, Annales Marbacenses, MGH SS in Usum Scholarum [9], p. 2.
[szerkesztés] Források
- Charles Oman|Oman, Charles. The Dark Ages 476–918. London: Rivingtons, 1914.
- John Michael Wallace-Hadrill|Wallace-Hadrill, J. M., translator. The Fourth Book of the Chronicle of Fredegar with its Continuations. Connecticut: Greenwood Press, 1960.
