Kulcs (település)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kulcs | ||
|---|---|---|
|
||
| Közigazgatás | ||
| Ország |  Magyarország |
|
| Régió | Közép-Dunántúl | |
| Megye | Fejér | |
| Kistérség | Adonyi | |
| Rang | község | |
| Irányítószám | 2458 | |
| Körzethívószám | 25 | |
| Népesség | ||
| Népesség | 2114 (2006) | |
| Népsűrűség | 126,36 fő/km² | |
| Földrajzi adatok | ||
| Terület | 16,73 km² | |
| Időzóna | CET, UTC+1 | |
| Elhelyezkedése | ||
  Kulcs
|
||
Kulcs egy község Fejér megyében, az Adonyi kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
A Duna jobb oldalán Rácalmás és Adony között található. Dunaújvárostól 15 km-re északra fekszik.
[szerkesztés] Története
Szent István király 1025-ben a Veszprém-völgyi apácáknak adja a mai Kulcs területén fekvő Szántó nevű helységet. A tatárjárás pusztításai után ezt az elvadult helyet királyi vadászterületként tartják nyilván.
Középkor ...
1352-ben „Possassio Kulchegház” – ez a Károly Róbert által kiadott alapítólevél a község templomának kulcsával azonosítja a falu nevét.
1497-ben „Possessio Kwlch” néven emlegetik településünket, mutatva az esetleges szláv eredetet, „folyókanyart”, „kanyargós út” jelentését. „Kulcsfontosságú hely”: magyarázzák így is.
1526-ban Szulejmán még virágzó falu mellett haladt el, a század közepén is ép volt.
1688-ban a felszabadító háborúk alatt mint elpusztult, elhanyagolt falut írják össze. Farkasok, Lendvaiak, Jankovichok, majd Szapáryak birtokaként jegyzik „Kulczot”, örökösödéi peres anyagaik is megemlítik a települést.
1750-ben „Duna fölött fekvő hegy hátigh kutsi pusztának hegyiben-völgyiben levő haraszt”-ként írnak a környékről és 120 év múlva is csak „partos, szakadásos terület”-ként jellemzik. Korabeli forrás szól arról, hogy makádi lakosok a kulcsi pusztán való itatásért 15,-Ft-ot fizetnek, valamint arról is, miszerint a II. József kori népesség-összeírás (1784-87) idejét itt 2 ház – 1 család – 3 fő (1 nő) találtatott: zsellérek.
Közelmúlt ...
XVIII. század utolsó évtizedeiben nyarakat és több évet töltött Rácalmás-kulcsi birtokain Jeszeniczei majd Vadasi Jankovich (IV.) Miklós a legjelentősebb birtokos család örököse, akit kora műkedvelő tudósként ismert.
1809-ből származó jelentés szerint: „Kulcsnál van egy kis átkelő egy kis járművel, csak gyalogosoknak alkalmas. A magaslatok rézsűje meredek, út nem vezet a parthoz, amely már a közepes vízállásnál is víz alatt van. Kulccsal szemben sincs út, csak bozót és mocsár”.
1828-ban Rácalmás Kulccsa l 645 adózót számlált. Külön kulcsi adatot ritkán találni, ezért érdekes 1856-ból az, hogy a 3050 lakosból Daján (4) 105, Kulcson 11 fő élt. Nagyon lassan népesült be a „puszta”. 70 év múlva népessége viszont a statisztikában már 449 fő. Térjünk vissza kissé a XIX. századba. amikor 1830-ban Széchenyi István a Desdemona nevű, Pesten „összerótt” lélekvesztőjén, útban az Al-Dunára, a kulcs-környéki partoknál elhajózott, házakat nemigen láthatott, legfeljebb halásztanyát a parton, úszómalmokat a vízen. A völgyhajó és a házhajó közt vidáman forogtak a vízikerekek. Adonytól Dunapenteléig 30 vízimalom is őrölte a mezőföldi gabonát.
Iparjog, céhtagság is jellemző volt 1872-ig. Rácalmás 10 malomhelyet kért 1867-ben a közlekedési minisztertől. Kulcs alatt egyről beszéltek az öregek a századforduló idejéből.
Kulcs puszta betelepülése, mint fentebbi két adatból levonható: a XIX. század második felére tehető. Az, hogy az 1898. évi IV. tc. alapján a hivatalosan megállapított, mint hozzátartozó jelentős lakott hely: Kulcs puszta, alátámasztja az állítást.
Tegnap ...
Óhatatlan az összetartozás – így hozta a történelem. Rácalmáson alakult ki a közigazgatás, iskola és templom is ott működött. Kulcsról néhány gyerek odagyalogolt betűvetésre, itt a kultúrának más forrása buzgott. A századfordulón Csáki István suszter lisztért, sóért tanította lakásán olvasni, számolni a gyerekeket. 1902-ben épült az első iskolaépület Kulcson. (1958-ban lebontották, a mai épület helyén állt.)
1912-ben a Jankovich család közbenjárására építettek emeletes iskolát. A közigazgatás ide a községi szolga, a kézbesítő és a kisbíró személyén át jutott, no meg a képviselőtestület kulcsi tagján keresztül, (főleg az I. világháború után).
1928-ban már az adófizetők kérésére a képviselőtestület Kulcs fürdőtelep névváltoztatást kezdeményezi, hiszen folyamatosan jönnek le Budapestről a középpolgárság képviselői, üdülők épülnek, sportegyesület, baráti kör alakult. A szinte teljes állatorvosi kar Kotlán Sándor tanár úrtól, a világhíres parazitológustól, Jármai Károly kórboncnok professzortól, Hutÿra Ferenc, Gouth Gy. Endre, Maczis Árpád, Manninger Rezső, Szepeshelyi Andor professzorokig töltötték itt szabadságukat.
Híres operaénekesek – élükön – a Wagner hőstenor Závodszky Zoltánnal – írók, Tábori Piroska, Sőtér István alkotnak itt és vallják otthonuknak községünket.
Politikusok, Szakváry Emiltől Vas Zoltánig kártyáznak, vitáznak, nem mindig azonos nézeteket képviselve.
Itt járt iskolába a néhai dr. Kovács Pál népjóléti miniszter és itt nevelkedett dr. Gidai Erzsébet. Ma is számtalan művész és közéleti személyiség a vendégünk, többek között Tordy Géza, Lehoczky Zsuzsa, Miskolczi Miklós egykori és jelenlegi üdülőtulajdonosok.
II. világháborút e kis falu is megsínylette, hiszen 1944-45 fordulóján kétszer cserélt gazdát. A fellendülés a pentelei építkezéssel kezdődött, majd az 1960-as évek adtak lendületet Kulcsnak, a hétvégi kertek parcellázásával.
Új időszámítás a település életében az 1994. évi népszavazás, melynek eredményeként az 1994. december 11-én tartott önkormányzati választásokat követően Kulcs község közigazgatásilag különvált Rácalmás Nagyközségtől.
Ezt követően Kulcs önálló község.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Itt épült az első magyar közüzemű szélkerék: a Kulcsi szélerőmű.
)