Kratinosz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kratinosz, Cratinus (Athén, ? – ?, Kr. e. 423 után) görög költő

28 vígjátékának címét ismerjük, kilencszer aratott győzelmet a drámaversenyeken, először valószínűleg Kr. e. 455-ben, utoljára (Arisztophanésszel szemben) Kr. e. 423-ban. Feltehetőleg Kr. e. 455-ben mutatták be „Nemeszisz” című darabját. Ebben Zeusz hattyú képében ejti meg az előle menekülő Nemesziszt, akitől a romlást hozó Helené születik. Némelyek Nemesziszben Aszpasziát látják, s a darabot a peloponnészoszi háború idejére teszik.

Művei: Kr. e. 449 után: „Arkhilokhoi” (Arkhilokhoszék), régi költők versenye, talán Homéroszé és Arkhilokhoszé, e műve Arisztophanész „Békák” című komédiájának előfutára. „Thrattai” (Trák nők, Kr. e. 443 körül), feltehetőleg valamely trák kultusz kigúnyolása, amelyben mindenesetre Periklész, a „hagymafejű Zeusz” is megkapja a magáét.

„Dionüszalexandrosz” (A Pariszt játszó Dionüszosz, Kr. e. 431). Ennek cselekményét egy ókori tartalmi kivonatból ismerjük. A címszereplőben megint Periklészt gúnyolta, aki a komédiaírók ismeretes beállítása szerint egy nő kedvéért robbantotta ki a peloponnészoszi háborút. A darab a Parisz-ítélettel kezdődik, de Parisz a feladattól megijedve megszökik. Szerepéd Dionüszosz vállalja, ítél, elhozza Helenét, a görög seregtől megszeppenve azonban kereket akar oldani. Ekkor előlép Parisz, és Helenét megtartja magának.

A pontosan nem datálható komédiák közül a „Panoptai” (Mindenlátók) az első támadás a „mindentudó” szofisták ellen. A „Plutoi” (Gazdagságok) című darabban a Kart alkotó címszereplők mint Titánok jönnek fel a föld alól, hogy megnézzék, az új rendszerben, a demokráciában hogy áll a vagyonelosztás kérdése. A darab az első támadás a plutokrácia ellen. A „Kheirónesz” (Kheirónék) a mitológia híres nevelőjét, Kheirón kentaurt vitte színre, maga Kratinosz erre a darabjára különösen büszke volt.

Legnagyobb sikerét utolsó művével, a „Pütiné”-vel (Butykos) alkotta. Ebben Arisztophanész egy korábbi támadására válaszolva önmagát vitte színpadra, mint akit felesége, Komédia bíróság elé állít, mert állandóan megcsalja Részegséggel (a költő közismert iszákos volt). Komédia a tárgyaláson nem ér célt a költő védekezésével szemben, ezért összetör a házban minden boros edényt, de a költő kitart a bor mellett, mert „ha vízivó vagy, nem alkothatsz semmi hasznosat”.

Kratinosz a görög komédia első igazán nagy mestere volt, ő csinált a korábbi céltalan bolondozásból határozott célú, kíméletlen élű politikai vígjátékot. Hatása korában igen nagy volt, később – bár egyesekre, például Lukianoszra hatott – inkább csak nyelvi szempontból vizsgálták. Minthogy népszerűsége csökkent, mi is csak töredékekből ismerjük.