Krím
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Krím vagy Krimia, az ukrajnai Krími Autonóm Köztársaságot képező nagy félsziget a Fekete- és Azovi-tenger közt, amelyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-szoros csatol a kontinenshez és amely kelet felé a hosszúkás Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
A négyszögletű félsziget partjainak teljes hossza 1000 km. A partok többnyire szaggatottak; az Azovi-tenger felől alacsonyak. A folyók nem hajózhatók; köztük a legjelentékenyebbek: a Szalgir, Buzulcsa, Buiuk-Karaszu, Alma és Kacsa. A tavak száma mintegy 400, de mind kicsi. A hőmérséklet enyhe, különösen a Jailától a hideg szelek ellen védett helyeken.
[szerkesztés] Klíma
Szimferopol-ban a nyári középhőmérséklet 8,5°, Szevasztopol-ban 9,4°, a téli amott -0,9°, emitt -2°. A hegyes vidékek termékenyek, a sík részek sztyeppék.
[szerkesztés] Élővilág
A partok közelében a növényzet olyan, mint a Földközi-tenger mellékén, megterem a szabadban a babér-, füge-, gránátalma-, pisztácia-, mandulafa stb. A sztyeppék ellenben ásványkincsekben gazdagabbak; són kivül bányásznak rajtuk porfirt és különböző szinű márványt. Lakosság és gazdasági életet l. Tauria.
[szerkesztés] Története
A Krím-félszigetnek Taurica (görög: Ταυρις, Ταυριδα, Taurisz, Taurida; latin: Tauric Chersonese, Chersonesus Taurica) volt a neve az ókorban. Már Kr. e. a 6. században görög gyarmatosításnak volt szinhelye; itt alapították a görögök Pantikapaiont és Theodosiát. Pantikapaion később külön állammá nőtte ki magát és Bosporos néven hatalmát csaknem az egész Chersonesusra kiterjesztette. Ez államot meghódította Mithridatesz, akinek legyőzetésével a római birodalomhoz került. Mint a Bizánci birodalom része, Gótia thémát alkotta, 375. a gótokat a hunok győzték le. Későbben a félsziget fölváltva a magyarok, kazárok, besenyők és kunok hatalmába került.
A kunokat 1237-ben a tatárok űzték el és Krímet 1441-ig a Kipcsaki kánság alkotó részévé tették. Ugyanezen időben a genovaiak számos gyarmatot alapítottak rajta, amelyek közt Kaffa tett szert a legnagyobb gazdagságra. 1441. a krími tatár kánságnak vált jelentékeny részévé. 1475. II. Mohammed ezt török fennhatóság alá vetette. Az oroszok már Nagy Péter cár uralma alatt támadni kezdték a Krím-félszigetet, és Törökország az 1774-iki kücsük-kainardsii békében Krím függetlenségébe beleegyezni kényszerült. De a félsziget a függetlenségét csak rövid ideig élvezhette. 1783. Sagin-Girei, az utolsó tatár kán birtokáról évdíj fejében az oroszok javára lemondott. A Krím-félszigeten találkozott II. József császár és király 1787-ben II. Katalin cárnővel, akivel szövetséget kötött a törökök ellen és ez alkalommal mutatta Potemkin az általa alapított falvakat. Ezeknek fele csak papíron létezett, de azért Potemkin mégis a «Tauriai» melléknevet kapta.
1854-55-ben a Krím volt a színhelye a Krími háborúnak.
Az orosz polgárháborúban a fehér hadsereg ellenőrizte a területet. A vörösök 1921-ben foglalták el. A félsziget szovjet autonóm köztársaság lett (Krími ASZSZK). 1941-ben a németek elfoglalták. 1944. május 18-án vonult be a szovjet hadsereg és foglalta vissza a félszigetet.
1945. február 4-11 között a Krim félszigeten, Jaltában rendezték a szövetséges nagyhatalmak vezetői közötti találkozót, a jaltai (esetenként krími) konferenciának nevezett tanácskozást, ahol a győztes hatalmak képviselői megrajzolták Közép- és Kelet-Európa háború utáni térképét.
1991-ben Ukrajna része lett nagyfokú autonómiával.
[szerkesztés] Lakosság
A területen nagy számú tatár kisebbség él.
[szerkesztés] Városok
| magyar neve | ukrán neve | orosz neve | krím-i tatár neve | lakosság 2006. január 1. |
|---|---|---|---|---|
| Szimferopol | Сiмферополь | Симферополь | Aqmescit | 340.644 |
| Szevasztopol | Севастополь | Севастополь | Aqyar | 340.295 |
| Kercs | Керч | Керчь | Kerç | 151.327 |
| Jevpatorija | Євпаторiя | Евпатория | Kezlev | 106.456 |
| Jalta | Ялта | Ялта | Yalta | 79.796 |
| Feodoszija | Феодосiя | Феодосия | Kefe | 71.725 |
| Dzsankoj | Джанкой | Джанкой | Canköy | 39.664 |
| Krasznoperekopszk | Красноперекопськ | Красноперекопск | Krasnoperekopsk | 30.677 |
| Alusta | Алушта | Алушта | Aluşta | 29.913 |
| Bahcsiszaraj | Бахчисарай | Бахчисарай | Bağçasaray | 26.395 |
| Szaki | Саки | Саки | Saq | 26.389 |
| Armjanszk | Армянськ | Армянск | Ermeni Bazar | 22.893 |
| Bilohirszk | Бiлогiрськ | Белогорск | Qarasuvbazar | 18.399 |
| Szudak | Судак | Судак | Sudaq | 14.772 |
| Primorszkij | Приморський | Приморский | Primorskiy | 14.338 |
| Hvargyijszke | Гвардiйське | Гвардейское | Sarabuz | 12.621 |
| Scsolkine | Щолкiне | Щёлкино | Şçolkino | 11.419 |
| Inkerman | Інкерман | Инкерман | İnkerman | 11.263 |
| Oktyabrszke | Октябрське | Октябрьское | Büyük Onlar | 11.100 |
| Haszpra | Гаспра | Гаспра | Gaspra | 11.063 |
| Csornomorszke | Чорноморське | Черноморское | Aqmeçet | 10.976 |
| Hreszivszkij | Гресiвський | Грэсовский | Gresovskiy | 10.713 |
| Krasznohvargyijszke | Красногвардiйське | Красногвардейское | Qurman | 10.661 |
[szerkesztés] Külső hivatkozások
