Kostelek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kostelek (Coşnea) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Megye | Bákó |
| Népesség | |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
  Kostelek
|
|
Kostelek vagy Kóstelek (románul: Coşnea), az egyik legeldugottabb, legelzártabb gyimesi csángó település, Romániában Bákó megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kostelek a Csíki havasokban, a helybeliek által Hárompataknak elkeresztelt völgyben található, 846 m tengerszint feletti magasságban, gyönyörű havasi környezetben, fenyvesektől körülvéve. A falut határoló másik két patak, település: Gyepece (Pajistea) és Magyarcsügés (Cădăreşti).
[szerkesztés] Története
Első írásos említése az 1771-ből származik, a falu első telepesei a siculicidium idején, az embernyúzó katonai szolgálat és bírói ítéletek elől elbujdosó székelyek és a Moldva felől érkező görög katolikus román szökevények, szegénylegények, havasi betyárok, akik ezen eldugott havasi rengetegben keresnek menedéket.
A szájhagyomány szerint a falu nevét, az állatokat őriző, körülvevő koskarámról, kosárról nyerte. Kostelek hagyományvilága, néprajzi sajátosságai (viselet, ének -és tánkultúra, temperamentum) a gyimesi kultúra sajátosságait hordozza.
Kostelek kezdetben önálló közigazgatási egység, később Szépvíz községhez tartozik. 1952-ben az akkori nemzetpolitika részeként a Bákó megyei Ágas (Agăş) községhez csatolják, ahová ma is tartozik.
[szerkesztés] Vallásosság
Az 1900-as évek elejéig a falu szinte teljes lakossága görög katolikus vallású. Az 1950-es évek elejétől a kommunista rendszer nyomására a falusiak átkeresztelkednek a római katolikus és az ortodox vallásokra. Ma a két felekezet közötti arány kb. fele-fele. Mindkét felekezet saját templommal és temetővel rendelkezik. A katolikus szertartás magyar nyelven folyik.
[szerkesztés] A magyar oktatás helyzete
A Bákó megyéhez való csatolással egyidőben megszűntetik a faluban a magyar nyelvű oktatást is. Kosteleken jelenleg egy óvoda, egy elemi és egy általános iskola működik. Az iskolás és óvodás gyerekek összlétszáma ma 60 körül mozog. Ez az arány sajnos évről-évre csökkenő tendenciát mutat. A régebbi generációk nagycsalád modelljét a mai fiatalok nem követik, az egyke divatja a hagyományos falusi társadalomban is egyre nagyobb teret hódít.
A magyar nyelvű oktatás az 1990-es évek végén indul el egyházi kezdeményezésre. A 27 éve a faluban lelkipásztorkodó plébános-esperes Salamon Antal, iskolán kívüli munkájának köszönhetően. A plébános kísérletet tett az iskolai oktatás beindítására is, több-kevesebb sikerrel.
A 2005-ös év elejétől, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program kezdeményezésére az iskolán kívüli magyar oktatást szakképzett pedagógusok veszik át, akik iskolán kívüli, délutáni foglalkozásokon tanítják a gyerekeket anyanyelvükön írni, olvasni. A fiatalokból, és a nagyobb iskolásokból helyi tánccsoport alakul, ahol a gyerekek megismerkedhetnek a hagyományos gyimesi táncaikkal, énekkultúrájukkal.
2005 szeptemberétől a szülök kérése alapján a hivatalos iskolai oktatásba is bekerült a magyar nyelv oktatása, választható tantárgyként. Ma az iskolai oktatás keretein belül 42 gyerek tanul magyarul heti három alkalommal. A 2005-ben végzett diákok közül, egy végzős magyarul folytatta középiskolai tanulmányait Csíkszeredában.
[szerkesztés] Megközelíthetősége
A falu gépjárművel két irányból közelíthető meg: Palánka (Palanca) és Ágas (Agăş) községek irányából. Sajnos mindkét erdei út elég elhanyagolt állapotban található és közúti tábla egyiket sem jelzi. Gyalogosan a Szépvíz irányából, a Szellő havason keresztül is elérhető a falu, egy kb. 4-5 órás sétával. Ez az út autóval gyakorlatilag járhatatlan.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Képgaléria
|
Municípiumok |
Doftána (Dofteana) |
Pânceşti |
