Bákó megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Bákó megye

Adatok
Régió:	Moldva
Megyeszékhely:	Bákó
Jelzés:	BC
Népesség:	706 723 (2002)
Népsűrűség:	113 fő/km²
Terület:	6 621 km²
Web	Megyei tanács Prefektura
Telefon jelzés	(+40) 0234

Bákó megye címere

Bákó megye (románul Judeţul Bacău) Románia keleti részén helyezkedik el. Székhelye Bákó. Szomszédos megyék: keleten Vaslui megye, nyugaton Hargita megye és Kovászna megye, északon Neamţ megye, délen Vrancea megye.

[szerkesztés] Demográfia

2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km². A többség román (90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó magyar él (0.7%). Becslések szerint számuk elérheti a 70 ezret is.^[forrás?]

[szerkesztés] Települések

Bacău megyében 3 municípium, 5 város és 80 község van.

Municípiumok

Bákó (Bacău)
Onyest (Oneşti)
Mojnest (Moineşti)

Városok

Kománfalva (Comăneşti)
Buhus v. Bohus (Buhuşi)
Dormánfalva (Dărmăneşti)
Aknavásár (Târgu Ocna)
Szálinkfürdő (Slănic Moldova)

Községek

Ágas (Agăş)
Árgyevány (Ardeoani)
Aszó (Asău)
Balkán (Balcani)
Bereşti-Bistriţa
Bereşti-Tazlău
Berzunc (Berzunţi)
Berszinest (Bârsăneşti)
Blegyest (Blăgeşti)
Bogdán (Bogdăneşti)
Bruszturósza (Brusturoasa)
Buhócs (Buhoci)
Kászon (Caşin)
Kájuc (Căiuţi)
Klézse (Cleja)
Coloneşti
Korbászka (Corbasca)
Coţofăneşti
Deménfalva (Dămieneşti)
Dealu Morii
Doftána (Dofteana)
Forrófalva (Faraoani)
Filipén (Filipeni)
Filipest (Filipeşti)
Gajcsána (Găiceana)
Gyimesbükk (Ghimeş-Făget)
Gerlény (Gârleni)
Glăvăneşti

Gura Văii
Guravoj (Helegiu)
Hemejus (Hemeiuş)
Huruieşti
Horgyest (Horgeşti)
Izvoru Berheciului
Itesti
Letea Veche
Lipova
Livezi
Lujzikalagor (Luizi-Călugăra)
Măgireşti
Küsbikk (Măgura)
Kászonmonostor (Mănăstirea Caşin)
Marzsinén (Mărgineni)
Motoşeni
Negri
Ferdinándújfalu (Nicolae Bălcescu)
Gorzafalva (Oituz)
Onceşti
Orbény (Orbeni)
Palánka (Palanca)
Parava
Poncsest (Pânceşti)
Párincsa (Parincea)
Szőlőhegy (Pârgăreşti)
Perzsoj (Pârjol)
Plopana
Törökpadja (Podu Turcului)

Podúr (Poduri)
Rákova (Racova)
Rekecsin (Răcăciuni)
Rekettyés (Răchitoasa)
Rosior (Roşiori)
Szászkút (Sascut-Sat)
Szendulén (Sănduleni)
Szeucsest (Săuceşti)
Eszkorcén(Scorţeni)
Secuieni
Nagyszalanc (Solonţ)
Stănişeşti
Esztrugár (Strugari)
Szárazpatak (Ştefan cel Mare)
Tamás (Tamaşi)
Tătărăşti
Tatros (Târgu Trotuş)
Traján v. Újfalu (Traian)
Ungureni
Urecheşti
Szárazpatak v. Bogdánfalva (Valea Seacă)
Vultureni
Zémes v. Sóstázló (Zemeş)

Falvak

Balanyásza (Bălăneasa)
Kömpény (Câmpeni)
Kukujéc (Cucuieţi)

[szerkesztés] Földrajz

A megye területe 6621 km². A nyugati rész hegyvidék, amely a Keleti-Kárpátokhoz tartozik: Gosmán-hegység, Tarkő-hegység, Csíki-havasok, Nemere-hegység és a Háromszéki-havasok északi része. Ezek között, az Ojtoz és a Tatros völgyében fontos összeköttetés van Moldva és Erdély között. Kelet felé a magasságok egyre csökkennek. A legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van, amely északról délre áthalad a megyén.

Legmagasabb pont: Tar-havas (1664 m), Tarkő-hegység.

[szerkesztés] Éghajlat

A megye éghajlata kontinentális, a tszf. magassággal változik. A hegy- és dombvidéken valamivel zordabb az időjárás mint a Szeret völgyében. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5 °C a síkságon és 2 °C a hegyeken. Az éves hőmérséklet különbségek elérik a 25 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet (40.8 °C) 1916-ban mérték Aknavásáron^[forrás?], a legalacsonyabbat (-32.5 °C) 1954-ben Bákóban^[forrás?]. A csapadékmennyiség a síkságon 540 mm, a hegységekben 1100 mm. A szél uralkodó iránya az észak, észak-nyugat, átlagos sebessége 4.1 m/s.^[forrás?]

[szerkesztés] Gazdaság

Bákó megye volt az egyik legjobban iparosított vidék a kommunizmus időszakában és azóta Moldva ipari központjának számít. Két nagy kőolajfinomítója van Ónfalván és Darmanestien. Bákó megyében fontos szén-, só- és olajtartalékok vannak.^[forrás?] Fontosabb iparágak: kémiai- és köolajipar, járműipar, élelmiszeripar, faipar, textilipar, építőanyagipar, repülőgépipar.