Konsztantyin Konsztantyinovics Romanov orosz herceg

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Konsztantyin Konsztantyinovics herceg
Konsztantyin Konsztantyinovics
Született:
1891. január 1. Pavlovszk; Orosz Birodalom
Meghalt:
1918. július 18. (27 évesen) Alapajevszk; Oroszország

Konsztantyin Konsztantyinovics herceg (oroszul: Князь Константин Константинович Романов; Pavlovszk, 1891. január 1. – Alapajevszk, 1918. július 18.) orosz herceg, Konsztantyin Konsztantyinovics nagyherceg harmadik fia (negyedik gyermeke).

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Családja

Konsztantyin szülei Konsztantyin Konsztantyinovics nagyherceg és Jelizaveta Mavrikijevna nagyhercegné (született szász-altenburgi hercegnő) voltak. Bár édesapja a nagyhercegi címet viselte, Konsztantyin III. Sándor cár törvénye értelmében már csak hercegi rangot kapott, ami kisebb jövedelmekkel járt együtt.

Szülei nagy hangsúlyt helyeztek a kulturális nevelésre. Édesapjuk nem egy színdarabot írt, amit gyakran a gyerekek adtak elő a család szórakoztatására. Konsztantyin félénk, visszahúzódó ember volt, ám ennek ellenére a katonasághoz csatlakozott, akárcsak két bátyja, Ivan és Gavriil, valamint a legtöbb Romanov-fiú.

[szerkesztés] Családalapítás

Ivan és Tatyjana, Konsztantyin idősebb testvérei mind boldog házasságban éltek. Konsztantyin ezt látva maga is családot akart. 1911-ben Konsztantyin (bár sokáig úgy tűnt, II. Miklós első lányát, Olgát kéri meg) végül Erzsébet román királyi hercegnő mellett döntött. A hercegnő nagyanyja, Mária edinburgh-i hercegné, aki maga is Romanovként látta meg a napvilágot, igen támogatta az ötletet. A házasságból végül nem lett semmi, mert politikai okok miatt lehetetlennek tűnt a kapcsolat. Konsztantyin soha nem találta meg a megfelelő társat.

„A fiatal Kosztyát hatalmába kerítette a kétségbeesés, mert, ahogyan ő modja, a lányt lecsapják a kezéről, még azelőtt, hogy egyáltalán személyesen találkoztak volna. A fiatalember igen kedvesnek tűnik, ezredében meglehetősen szeretik, és neveltetése is kiválónak mondható. Telve van élettel, mindig jól megvoltak otthon, tele érdeklődéssel minden vaskalaposság nélkül...” ^[1]

[szerkesztés] Halála

Konsztantyin harcolt az első világháborúban, de a bolsevikok hatalomátvétele után őt is elfogták. Két fivérével, Igorral és Ivannal, valamint Jelizaveta Fjodorovna nagyhercegnővel, Szergej Mihajlovics nagyherceggel, és az unokatestvérével, Vlagyimir Pavlovics Paley herceggel együtt Alapajevszkbe vitték. Itt a cári család kivégzését követő napon, 1918. július 18-án egy bánya mellett a katonák megverték, majd a bányába dobták őket. Állítólag még napokig éltek; haláluk időpontját nem lehet biztosan tudni.