Kongruencia
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A kongruencia a számelméletben az oszthatósági kérdéseket, a maradékokkal való számolást radikálisan leegyszerűsítő jelölésmód.
A kongruencia egy reláció, amelyet az egész számok halmazán értelmezünk. Egy ilyen reláció kifejezi, hogy két szám adott számmal vett osztási maradéka egyenlő-e. Ezen relációkon és azok között végezhetünk műveleteket (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, hatványozás – elvégzésükhöz különböző feltételeknek kell teljesülni, ezeket lásd lejjebb). Azonban ennél komolyabb dolgokra is használatos, amire példa a maradékosztályok vagy Chevalley-tétele.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Definíció
Legyen a,b tetszőleges, m pozitív egész szám.
Azt mondjuk, hogy a kongruens b-vel modulo m, azaz hogy a és b egészek m-mel vett osztási maradéka egyenlő, ha
azaz
Jelölése: vagy .
Ha a nem kongruens b-vel modulo m, azt mondjuk, inkongruens vele, és vagy alakban jelöljük.
[szerkesztés] Története
A kongruenciák ma is használatos elméletét 1801-ben Carl Friedrich Gauss dolgozta ki Disquisitiones Arithmeticae című művében. Magát a fogalmat már Christian Goldbach 1730-ban Leonhard Euler-nek írt levelében is használta, azonban korántsem olyan mélységben, mint Gauss. Goldbach a szimbólum helyett a jelet használta.
Sőt, már Ch'in Chiu-Shao kínai matematikus is ismerte a fogalmat, amivel kapcsolatos elméletét az 1247-ben írt Matematikai értekezés kilenc fejezetben című művében le is írt. Ebben szerepelt a kínai maradéktétel egy formája is.
[szerkesztés] Elemi tulajdonságai
A kongruencia ekvivalenciareláció, azaz reflexív, szimmetrikus és tranzitív: tetszőleges , valamint esetén
Az ekvivalenciaosztályokat maradékosztályoknak nevezzük. Az elnevezés arra utal, hogy megfeleltethetőek az m-mel való osztás lehetséges maradékainak.
A kongruenciára kimondható számos, az egyenlőségre érvényes azonosság megfelelője: kongruens számok összege és szorzata is kongruens. Legyen és . Ekkor
Az egyenlőség a kongruencia speciális esetének is tekinthető:
- .
[szerkesztés] Kongruencia osztása egész számmal
Az osztásnál már nem olyan egyszerű a helyzet, mint az egyenleteknél, ugyanis ha a szám amivel osztani szeretnénk nem relatív prím a modulussal, akkor a modulust is osztani kell.
Legyen . Ekkor .
Megjegyzés: a tétel következménye, hogy .
Ennek az állításnak megnézzük a bizonyítását is, a többi állításé is hasonlóan történik.
Definíció alapján: , ami ekvivalens a oszthatósággal.
Mivel , ezért a fenti oszthatóság pontosan akkor teljesül, ha , ami a kongruencia definíciója alapján épp az állítás.
Fontos megemlítenünk a következő két tételt, ugyanis a kongruenciákkal kapcsolatban nagyon gyakran felmerülnek, és nagy segítséget nyújtanak bizonyos feladatok, tételek megoldásában.
[szerkesztés] Euler–Fermat-tétel
A tétel a számelmélet egyik legfontosabb állítása, nagyon sok komolyabb tétel bizonyításánál felhasználható, ami által azok bizonyítása és lényegeseb leegyszerűsödik.
A tétel állítása:
[szerkesztés] A kis Fermat-tétel
A tétel az Euler-Fermat-tétel egy speciális esete, mely időben korábban fogalmazódott meg, és a bizonyítása egy évszázaddal megelőzte az általános esetet. Itt a modulus prím, ekkor a miatt a következő állítást kapjuk:
- Ha a egész szám, p olyan prím, ami nem osztja a-t, akkor .
A tétel egy másik, gyakori alakja:
- Ha a egész szám, p prím, akkor .
[szerkesztés] A kongruenciaosztályok gyűrűje
A modulo n nullával kongruens számok az egész számok egy ideálját alkotják, az a más számokkal kongruensek pedig ennek mellékosztályait. Így definiálhatjuk a faktorcsoportot, amelynek elemei az maradékosztályok. (Néha az [a] jelölést is használják.) A faktorcsoport a elemekből áll, műveletei egyszerűen visszavezethetőek az egész számok műveleteire:
ezekkel a műveletekkel egy kommutatív gyűrű; ha n prím, akkor (és csak akkor) test.
[szerkesztés] Rend, primitív gyök, index (diszkrét logaritmus)
Néhány fogalom a témával kapcsolatban, részletesebben a megfelelő wiki-oldalakon (lásd lejjebb) és a Magasabbfokú kongruenciák oldalon.
[szerkesztés] Rend
Legyen . A legkisebb olyan számot, melyre , az a (multiplikatív) rendjének nevezzük modulo m.
Jelölése: .
Megjegyzés: Az Euler − Fermat-tételből következik, hogy minden esetén létezik az a-nak rendje és . Ha , akkor a-nak nem létezik ilyen szám.
[szerkesztés] Primitív gyök
Egy g számot primitív gyöknek nevezünk modulo m, ha , azaz ha a g rendje a nála kisebb, m-hez relatív prímek száma (Euler-féle függvény).
[szerkesztés] Index (diszkrét logaritmus)
Legyen p prím, g primitív gyök modulo p és (a,p) = 1. Ekkor az a-nak a g alapú indexén azt a számot értjük, melyre .
Jelölés: (Ha a g primitív gyök vagy a p prím egyértelmű adott feladatnál, akkor a jelölésből elhagyható.)
[szerkesztés] Lineáris kongruenciák
Ezen kongruenciák megoldásakor azokat az egészeket keressük, ami egy bizonyos számmal (modulus) osztva meghatározott maradékot ad. Ezek a diofantoszi egyenletek megfelelői, mindeössze más alakban írjuk fel. A megoldásokat maradékosztályokként keressük, és a megoldásszámon a megoldó maradékosztályok számát értjük.
[szerkesztés] Magasabb fokú kongruenciák
Legyen m>0 adott, egész együtthatós polinom. Ekkor tekinthetjük az egyismeretlenes kongruenciát, melynek megoldásait modulo m keressük, azaz azon maradékosztályokat, amelyek kielégítik a kongruenciát.
Ezen kongruenciákat hasonlíthatjuk a magasabbfokú egyenletekhez. Ezek megoldása bizonyos esetekben nagyon leegyszerűsíthető, de nincsenek megoldóképletek, csak algoritmusok, amik elvezetnek a kívánt eredményhez.
[szerkesztés] Alkalmazások
A következőkben a kongruenciák néhány alkalmazása következik.
- A nehezebb (nagyon nagy számok, hatványok) maradékos osztások kongruenciává alakítása során könnyebb kiszámolni az eredményt (az ismert tételek segítségével).
- Számos egyszerű ellenőrző összeg, például a személyi számban és bankkártyákban használt Luhn-formula egyszerű lineáris kongruenciaként számítható ki.
- A lineáris kongruencia generátor az egyik széles körben elterjedt pszeudorandom generátor.
- A kriptográfiában egyes nyílt kulcsú titkosítások, például az RSA és a Diffie-Hellman alapjául szolgál. Számos szimmetrikus kulcsú titkosítás is használja, például az AES, az IDEA vagy az RC4.
- A prímtesztelések (Pepin teszt, Rabin-Miller teszt) bizonyos kongruenciák vizsgálatát követelik.
[szerkesztés] Forrás
- Freud–Gyarmati: Számélmélet, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000