Kissár
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Kissár (Noroieni) | |
|---|---|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Megye | Szatmár |
| Rang | falu |
| Községközpont | Lázári |
| Népesség | |
| Népesség | 359 (2002)[1] |
| Magyar lakosság | 136 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
Kissár falu Romániában, Szatmár megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szatmár megyében, Lázáritól északra, Sándorhomoktól délre fekvő település.
[szerkesztés] Története
Kissár (Sár) már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt. Nevét az oklevelek 1332-ben említik először Saar néven. ekkor már egyházas hely volt.
1588-ban neve Pusztasár alakban tűnik fel újra.
Sár ősi birtokosa volt a Sári család, mely mellett egyes részeire 1449-ben Szepesi Péter és István kapnak királyi adományt.
1486-ban a Károlyi család tagjait iktatják be a birtok jogába.
1493-ban a Szepessy család szerez itt újabb birtokrészeket, Csernavoday Egyed pedig zálogba adja Kissáron levő részeit, Matucsinay Miklósnak.
1651-ben a Kállay lányok és Csalay László kapnak új adományt az egész településre.
A XVIII. század végén a Járdánházi Kováts család birtoka lett, s az övék maradt egészen a XIX. század közepéig.
A XX. század elején nagyobb birtokosa a Berenczei és Járdánházi Kováts Jenő és Sádor.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Görög katolikus templom.
[szerkesztés] Források
- Borovszky Samu: Szatmár vármegye.
