Királygébics-alkatúak
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
|
|||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||
|
|||||||||||||
|
A királygébics-alkatúak (Tyranni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe tartozó alrendje.
A trópusokon elterjedt madarak. A hangadásban nagy szerepet játszó alsó gégefő anatómiai felépítése egyszerűbb, mint a verébalkatúak alrend esetében, csak egy-három pár izom mozgatja. Hangadásuk nem annyira a tanult, hanem nagyrészt az örökölt mintázatokon alapszik.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Rendszerezés
Az alrendbe az alábbi 15 család tartozik:
- Királygébicsfélék (Tyrannidae; Vigors, 1825) - 429 faj
- Sapayoidae (Hartert, 1903; 1 faj, egyes rendszerezések a királygébicsfélékhez vagy a ricsókafélékhez sorolják
- Pittafélék (Pittidae; Swainson, 1831) - 31 faj
- Ricsókafélék (Eurylaimidae; Lesson, 1831) - 15 faj
- Fazekasmadár-félék (Furnariidae; Gray, 1840) - 235 faj
- Fahágófélék (Dendrocolaptidae; Gray, 1840) - 53 faj
- Hangyászmadárfélék (Thamnophilidae; Swainson, 1824) - 205 faj
- Földihangyászfélék (Formicariidae; Gray, 1840) - 62 faj
- Szúnyogevőfélék (Conopophagidae; Sclater & Salvin, 1873) - 8 faj
- Fedettcsőrűfélék (Rhinocryptidae; Wetmore, 1830) - 55 faj
- Kotingafélék (Cotingidae; Bonaparte, 1849) - 71 faj
- Élescsőrűfélék (Oxyruncidae; Ridgway, 1906) - 1 faj, egyes rendszerekben a kotingafélékhez, vagy a királygébicsfélékhez tartozik.
- Piprafélék (Pipridae; Rafinesque, 1815) - 53 faj
- Karélyospompásrigó-félék (Philepittidae; Sharpe, 1870) - 4 faj
- Álcsuszkafélék (Acanthisittidae; Sundevall, 1872) - 4 faj
[szerkesztés] Családjaik röviden
A királygébicsfélék (Tyrannidae) egész Amerikában elterjedtek, a Galápagos-szigetek és Falkland-szigeteken is vannak képviselői. Az idetartozó madarak aprók, legfeljebb középnagyságúak, a legnagyobbak is alig rigónagyságúak.
A pittafélék (Pittidae) galambnagyságú, zömök testű, színpompás tollazatú madarak. Csüdjük viszonylag hosszú, farkuk rövid vagy csökevényes, orrlyukakat csupasz bőr félig elfedi, lábuk karcsú, magascsűdű. Trópusi eső- és bambuszerdők aljnövényzetében élnek, a talajszint gerinctelen állataival táplálkoznak. Legtöbb fajuk Délkelet-Ázsiában él.
A ricsókafélék (Eurylaimidae) tömzsi testalkatú madarak, rövid, széles csőrrel, meglehetősen erős lábbal, középhosszú szárnnyal és rövid vagy csak kevéssé hosszú farokkal. Csőrük rövidebb a fejnél, erős és alacsony, tövén nagyon széles, hegyén hirtelen keskenyedő, a felső káva ormán észrevehetően tarajos, hegye horgasan legörbülő. A kávaélek befelé hajlók; a szájhasíték a szem aljáig ér, ezért szájnyílásuk majdnem olyan nagy, mint a kecskefejőé. Élénkszínű tollazatuk a hímnél és tojónál meglehetősen egyforma. A ricsókafélék hazája India, a Szunda- és a Fülöp-szigetek.
A kotingafélék (Cotingidae) nagysága a varjú és a királyka közt ingadozik; egyes tagjaik a legpompásabb, mások a legegyszerűbb színezetű madarak. Valamennyien gyümölcsevők, de több faj rovarokkal, puhatestűekkel, gyíkokkal pótolja a növényi táplálékot. Mexikó déli részétől Argentína északi szegélyéig vannak elterjedve.
A piprafélék (Pipridae) vagy más néven manakinok lakóhelye Amerika szárazföldje, Mexikó déli részétől a La Platáig. Kicsi vagy legfeljebb középnagyságú madarak, melyek tollazatában az éjfekete alapszín mellett, élénk kék, piros, sárga vagy fehér színfoltokkal. Tollazatuk meglehetősen rövid, kivált a homloktájékon , de az orrlyukakat elfedi és a csőr töve körül finom sertékbe megy át. Énekük nem kiemelkedő.
[szerkesztés] Galéria
Fedettcsőrűfélék: Rhinocrypta lanceolata |
Piprafélék: Fehérnyakú barátpipra |