Khoiszán nyelvcsalád
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A khoiszán nyelcsalád Dél- és Kelet-Afrika benszülötteinek nyelveit foglalja magába; Dél-Afrikában a khoik és busmanok (szánok), keleten pedig a hadzabék és sandawék nyelve tartozik ide. A nyelvek a kiejtésük során használt számos csettintéstől váltak híressé. A család egyik tagját, a n!xaut a nagyközönség a nagy sikert aratott Az istenek a fejükre estek című vígjátékon keresztül ismerte meg.
[szerkesztés] Rokonság és elterjedés
A nyelvcsalád ágainak rokonsága tulajdonképpen meglehetősen bizonytalan (legalábbis biztosan rendkívülien távoli), és főleg kényelmi okokból használják a khoiszán kifejezést – az össszehasonlító nyelvészet nem tud a rokonságot alátámasztó bizonyítékokkal szolgálni. A fogalom fő pillére csupán a hangzásbeli hasonlóságokon alapul, meglehetősen spekulatív módon.
A bantu terjeszkedés előtt feltehetően ezek, vagy hozzájuk hasonló nyelvek lehettek elterjedtek egész Dél- és Kelet-Afrikában. Mára csupán a Kalahári-sivatag zordabb vidékein lelhetők fel, főleg Namíbiában, Botswanában és Tanzániában. Szinte kivétel nélkül mindegyikük veszélyeztetett, illetve egyesek már ki is haltak. Az egyetlen elterjedt koiszán nyelv a Namíbiában beszélt nama, mintegy negyedmillió anyanyelvi beszélővel.
[szerkesztés] Általános jellemzésük
A khoiszán nyelvek leginkább a bennük használt csettintések hatására lettek közismertté. Ezeket az érdekes fonémákat meglepő jelekkel (például ! vagy ǂ) jelölik a lejegyzés során. A juǁʼhoan nyelv 30 ilyen hanggal rendelkezik, nem számolva a körülbelül 60 másik fonémáját, amelyeket még négy eltérő hangsúlyozás is változatossá tesz.
A nyelvtan szempontjából a déli khoiszán nyelvek lényegükben izolálók, tehát a szórend sokkal inkább kifejezi a nyelvtani információkat, mint a ragozás, a Tanzániában használt nyelvek ellenben rengeteg toldalékkal rendelkeznek.
[szerkesztés] Nyelvek
A családhoz tartozó nyelvek:
|
|