Kelet-indiai Társaságok

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Kelet-indiai Társaságok

Európai kereskedelmi társaságok által alapított városok Indiában

Az afrikát megkerülő, Indiába (a 15-16. században India alatt a mai Ázsiát értették) vezető hajóút felfedezésével megindulhatott a hajós kereskedelem. Addig a kereskedelmi utak az Oszmán-Török birodalmon keresztül vezettek, és a kereskedőkre az arabok által kirótt adók miatt nem volt annyira gazdaságos, hogy szervezett társaságok foglalkozzanak a kereskedelemmel.

[szerkesztés] A kereskedelem megindul

Miután megbizonyosodtak róla, hogy a hajós kereskedelem teljesen lehetséges, megindult a kereskedelem. A kereskedelem szervezetlen volt, így nem sok eredményre jutott. A kereskedők egyedül vágtak neki nagy útnak, vagy viharok, vagy egymás áldozatai lettek. Anglia hamar felismerte az Indiában rejlő lehetőségeket, s meg is alapították az Angol Kelet-Indiai Társaságot.

[szerkesztés] Az első Kelet-indiai társaság – Brit Kelet-indiai Társaság

1801 után használt zászló. Sarkában Nagy-Britannia és Irország Egyesült Királyság zászlaja, a "Union Flag" szerepelt.

1600-ban alapították Londonban. A neve Angol Kelet-indiai társaság, később Brit Kelet-indiai Társaság. A Társaság kb. 30 000 Font sterling alaptőkével indult, mindazonáltal a korai években az egyes utazásokra (Separate Voyages) külön gyűjtötték a befektetéseket, a Társaságnak nem volt még állandó alaptőkéje. 20 tagú igazgatótanácsból állt az élén, és saját kormányzóval rendelkezett. I. Erzsébet kereskedelmi monopóliumot biztosított számukra. Ez a társaság volt az első mai értelemben vett részvénytársaság. A XIX. század elején a Brit Társaság a teakereskedelmet a Kínába szállított illegális ópiumszállítmányok eladásából finanszírozta. A kínaiak ellenállása az 1839-42-ig tartó ópiumháborúba torkollott, mely a kínaiak legyőzését és a brit kereskedelmi előjogok kiterjesztését eredményezte. A Társaság 1708-ban egyesítette a rivális társaságokat, ezzel megszilárdítva monopol helyzetét. Az Egyesült Társaságot ezután 24 igazgató vezette, felügyelő bizottságon keresztül kormányozva azt. Közvetlenül a Parlamentnek tartozott beszámolási kötelezettséggel, a kereskedelem mellett ellátva a gyarmatok kormányzati és politikai feladatait is. Ekkorra a Társaság eredeti mottója is megváltozott: 'Auspicio Regis et Senatus Angliae', azaz 'Anglia Királya és Parlamentje rendelésére'.

A Brit Kelet-indiai Társaságról bővebben a Brit Kelet-indiai Társaság nevű szócikkben olvashat

[szerkesztés] Egyéb országok Kelet-indiai Társasága

A Brit Kelet-indiai Társaság sikerén felbuzdulva Európa más országai is elkezdték megalapítani saját Kelet-indiai Társaságukat. A második ilyen jellegű társaság a Holland Kelet-indiai Társaság volt. Hollandiát követve a legtöbb Európai ország csatlakozott a kereskedelmi társasággal rendelkező országok sorába.

[szerkesztés] Holland Kelet-indiai Társaság

Másik neve Németalföldi Kelet-indiai Társaság. 1602-ban alapították, és viszonylag hamar nagy méretű Holland gyarmatbirodalmat épített ki Ázsiában (akkor India). 1619-ben alapította Batavia (Jakarta) városát Pieterszoon Coen, a társaság akkori vezetője. A XVII. század első felében csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet, 1638-[[1658|58]-ban Ceylont(Srí Lanka), 1641-ben Malakkát (Malajzia városa) ragadta el a portugáloktól (Indiában azonban kénytelen volt meghátrálni az angolok előtt). A gyarmatárukból származó óriási haszon Hollandiát a XVII. században 'Európa bankárjává' tette. A nemzetközi pénzforgalom központjává így Amszterdam vált. A Holland Társaság igen eredményesnek bizonyult, remek mérlegeket mutatott be urainak – innen erednek a mai könyvvitel és beszámolókészítés alapjai is – ám a XVII. század vége felé azonban a hanyatlás jelei mutatkoztak és a hivatalnokok demoralizációjával a deficit egyre növekedett. A XVIII. század végén már nem bírtak az angolokkal lépést tartani; a francia forradalmi háborúk kezdetén pedig az angolok sorra elfoglalták a Társaság gyarmatait. 1789-ben a hollandi népképviselet a Társaságot végképen megszüntette, gyarmatait maga az állam vette át, mely a Társaság adósságait is elvállalta.

[szerkesztés] Francia Kelet-indiai Társaság

Franciaország is a gyarmatosítás lázában 1608-ban megalapítja az első Francia Kelet-indiai Társaságot. Több társaság is volt, a jelentőset Colbert alapította 1664-ben. A francia Társaság Pondichéryben (mai nevén:Puducherry) és Suratban, Ceylon szigetén és Tonkingban is alapított gyarmatokat. 1719-ben összeolvadt a Law által alapított Compagnie des Indes Társasággal, mely Dupleix és La Bourdonnais alatt nagy virágzásnak indult. Az indiai területekért folyó versengés az európai hatalmak között a XVIII. században folyamatos konfliktusok és háborúk forrása volt. A társaságok megpróbálták egymást kiszorítani keletről. 1760-ra a francia társaságot sikerült is teljesen kiszorítaniuk a színről, miután 1757-ben Dupleix, a Francia Kelet-indiai Társaság főkormányzója gyarmatbirodalmat próbál kiépíteni Indiában, ahol az európaiaknak eddig csak kereskedelmi telepeik voltak. Ezzel kivívta az angolok ellenállását. Ezzel a Társaságra a hanyatlás napjai nehezedtek és az angolok által háttérbe szoríttatott. 1769-ben elvették monopóliumjogát, és 1770-ben feloszlott. 1783-ban a Kínai Társaság alakult helyette, de ez már 1790. megszűnt működni.

[szerkesztés] Dán Kelet-indiai Társaság

A Dán Kelet-indiai Társaságot IV. Keresztély kiváltságos levele alapján 1612-ben alapították. Hatásköre Tranquebar vidékére szorítkozott. 1732-ben Ázsiai Társaság néven újjászervezkedett. 1807-ben szűnt meg.

Bővebben: Dán India

[szerkesztés] Svéd Kelet-indiai Társaság

A sikeres holland és angol társaságok példájára 1626-ban a svédek is megalapították az eső Kelet-indiai Társaságukat, ám ezt 1731-ben újra kellett szervezni, mint második svéd Kelet-indiai Társaság, majd 1732-ben útra kelt az első vitorlás is Kínába. A Társaság székhelye Göteborgban volt. Működése nem volt túl hosszú, az angol verseny hamarosan letaszította a piacról.

[szerkesztés] Osztrák Kelet-indiai Társaság

Az Osztrák Kelet-indiai Társaság, az akkoriban Ausztriához tartozó Németalföldön alakult 1773-ban, de a francia forradalommal megszűnt. II. József 1781-ben a Császári Triesti Társulatot is felruházta kiváltságokkal, de ez már 1785-ben csődbe ment.

[szerkesztés] Megjegyzések