Karvalybagoly
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Surnia ulula Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||||
Elterjedési területe
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
|
A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulása
Skandináviától Szibérián keresztül, Észak-Amerikaig fészkel.Tűlevelű tajgákon, erdős tundrákon és a lomberdőkben is megtalálható. Kedvesli a ritkás erdőket, de mezőkön is előfordul, ahol megfelelő figyelőhelyet tud találni.
[szerkesztés] Alfajai
- Karvalybagoly (Surnia ulula ulula) – Eurázsia északi része
- Tien-San karvalybagoly (Surnia ulula tianschanica) – Tien San hegység
- Sólyombagoly (Surnia ulula caparoch) – Észak-Amerika
[szerkesztés] Megjelenése
Testhosszúsága 36-39 centiméter, szárnyfesztávolsága 74-81 centiméter, a testtömege pedig 210-380 gramm. A tojó nagyobb és testesebb, mint a hím. A feje teteje gyöngyös mintázatú, arcfoltja szürke, sötét kerettel. Háta sötétbarna, világos foltokkal. Mellén sötét, világos vízszintes mintázat váltakozik.
[szerkesztés] Életmódja
Költési időben föleg kisemlősöket, pockokat, lemmingeket és vízipockokat zsákmányol, de eszik kétéltűeket, madarakat és halakat is. Darabszáma, élettere és fészkelése jelentősen függ a táplálék mennyiségétől. Megfelelő körülmények között helyben marad, élelemhiány esetén nagyszámban kóborol.
[szerkesztés] Szaporodása
Fészket nem épít, általában harkályok odúját használja költésre, március vége és június között. Fészekalja 3-13 tojásból áll, melyeken 25-30 napig kotlik. A tojások száma függ a táplálék mennyiségétől. A fiókákat a röpképességük előtt elhagyják a fészket, de repülni csak 5 hét koruk után tudnak.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon alkalmi vendég, de inkább csak ritka kóborló, időszakonként viszont nagy számban jelenik meg.
[szerkesztés] Forrás
[szerkesztés] Külső hivatkozás