Karamell
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
A karamell akkor keletkezik, amikor a cukrot 170 °C-ra felhevítjük. A cukor elolvad, és lassan karamellizálódik. Minél tovább tart a folyamat, a karamell annál sötétebb színű lesz. Ipari méretekben általában keményítőből, vagy kukoricaszirupból állítják elő.
A karamellt ételek, italok ízesítésére, színezésére is felhasználják.
Ételszínezékként a karamellt 4 osztályba sorolják:
- I. osztály: sima karamell (E150a) (kizárólag cukorból, néha savakból, és sókból áll, de nem lehet benne ammónium és szulfit
- II. osztály: szulfitos karamell (E150b) (tartalmazhat szulfitot)
- III. osztály: ammóniás karamell (E150c) (tartalmazhat ammóniát, általában péksütemények tartalmazzák)
- IV. osztály: ammóniumos, szulfitos karamell (E150d) (tartalmazhat ammóniát és szulfitot is, általában szénsavas üdítőitalokban alkalmazzák)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A karamell szó eredete a Larousse Gastronomique szerint a latin Cannamella szóra vezetheő vissza, melynek jelentése cukorsüveg. Egyes elméletek szerint a Cannamella a szanszkrit Ganna (cukorsüveg) és Maila (piszkos, sáros) szavakból származik.[1]
Az angolszász nyelvterületen a karamellnek két jelentése van[2]
- karamelizált cukor
- édesség, mely karamelizált cukorból, vízből és állati zsirokból (általában vajból) áll
Egyes források szerint az édességként fogyasztott karamell története egészen az 1650-es évek Amerkiájáig nyúlik visza, amikor elterjedt szokás volt vízből karamellizált cukorból, valamint vajból apró édességeket készíteni. A hosszú eltarhatósága, magas energiatartalma, és egyszerű előállítása miatt a karamell nagyon népszerű volt, így az 1800-as évek eljére már körülbelül 400 karamellgyártással foglalkozó vállalat volt az USA-ban. Európában először az 1600-as évek vége felé, Franciaországban alkalmazták praliné készítésére. Ebben még nem volt állati zsír, azt csak az 1700-as évektől kezdve adagolták a karamellhez.[3][4]
[szerkesztés] Felhasználása
A karamell a legszélesebb körben használt élelmiszer-színezék, és szinte minden mesterségesen előállított élelmiszerben megtalálható, például a sörökben, barnakenyérben, csokoládékban, süteményekben, brandykben, csokoládé ízesítésű cukrászsüteményekben, mázokban, díszítésekben, töltelékekben, fánkokban, halételekben, fagyasztott édességekben, köhögés elleni szirupokban, jégkrémekben, lekvárokban, tejes süteményekben palacsintákban, szószokban, üdítőitalokban, édességekben, whiskykben és borokban. A karamell kolloid, így emulgeálószerként (is) használják az üdítőitalokban.
[szerkesztés] Élettani hatások
A III. és a IV. osztályba eső karamelleken kívül a többi karamellféleség semmiféle egészségügyi kockázatot nem tartalmaz, leszámítva természetesen a túlzott cukorbevitelt. Klinikai vizsgálatok semmiféle rákkelő, vagy egyéb hatást nem mutattak ki. Az I. és a II. osztályba tartozó karamelleknek az élelmiszerekben való maximális mennyiségét nem korlátozzák, a III. és a IV. osztályban lévőből az élelmiszerek maximum 200 mg/kg-ot tartalmazhatnak.
[szerkesztés] Jegyzetek
- FDA [1]
- European Commission Directive 95/45/EC (26 July 1995) on food colour purity
- Food Additives World, a manufacturor of food colours and flavorings[2]
- International Programme on Chemical Safety INCHEM Database [3]
- U.S. Food and Drug Administration definition of Caramel, Code of Federal Regulations 21 CFR 73.85
- Caramel colour is an additive mainly used in the food industry to add or intensify brown colours, [4]
| E-számok | ||
|---|---|---|
|
||
