Junkers Ju 87
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Junkers Ju 87 | |
|---|---|
 Stuka Oroszországban |
|
| Műszaki adatok | |
| Funkció | Zuhanóbombázó |
| Gyártó | Junkers |
| Személyzet | 2 fő (1 fő pilóta, 1 fő lövész) |
| Szolgálatba állítás | 1937. |
| Gyártási darabszám | 5752 |
| Méretek | |
| Hossz | Ju 87A: 10,8 m Ju 87A utáni változatok: 11,1 m |
| Fesztáv | 13,8 m |
| Magasság | 3,9 m |
| Szárnyfelület | 31,90 m² |
| Tömegadatok | |
| Szerkezeti tömeg | Ju 87A: 2273 kg |
| Maximális felszállótömeg | Ju 87A: 3324 kg |
| Hajtómű | |
| Hajtómű | Ju 87A: Junkers Jumo 210D |
| Teljesítmény | Ju 87A: 530 kW |
| Repülési jellemzők | |
| Maximális sebesség | Ju 87A: 310 km/h |
| Hatósugár | Ju 87A: 800 km (bombákkal) |
| Legnagyobb repülési magasság | Ju 87A: 9430 m |
| Fegyverzet | |
| Beépített fegyverzet | Ju 87A:
|
| Bombák | Ju 87A:
|
A Junkers Ju 87 (Stuka – Sturzkampfflugzeug) zuhanóbombázó repülőgépet a németek 1935-ben fejleszették ki, abban az évben, amikor Hermann Göring, a Luftwaffe (Német Légierő) főparancsnoka bejelentette a haderőnem újjászervezését (március 15.)
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A repülőgépet a villámháború (Blitzkrieg) elmélete alapján fejlesztették ki. A villámháborús elképzelés lényege, hogy az addig megszokott merev harcászattal szemben egy sokkalta rugalmasabb, kezdeményezőbb stratégiát képviselt. A stratégia alapötlete az, hogy az ellenség vonalait gyors, meglepetésszerű támaddással áttörő páncélosok a mögöttük haladó gyalogságra bízzák a megmaradt gyalogsági erők felszámolását, így a páncélosékek (Panzerkeil) akadálymentesen, és a gyalogság sebességétől függetlenül haladhattak előre.
Ez volt az a stratégia, ami létjogosultságot szavazott a "Stuka"-nak, mivel a hadsereg számára jól jött egy olyan gép, ami a bombázók általános 6-7%-os találati pontosságát akár 80%-ra növelte. Ez a gép ugyanis (akár motorjait is leállítva) zuhanórepülésbe kezdett, így repülve rá a (mozgó) célpontra, amikor elért egy kritikus magasságot, kioldotta bombaterhét, majd emelkedni kezdett.
1944-ig, a gyártás befejezéséig 5700 db Ju-87-est gyártottak.
[szerkesztés] Alkalmazása
A Ju 87-est minden fronton bevetették, Lengyelországban, a Dánia és Norvégia elleni hadjáratokban, a Benelux államok ellen, Franciaországban, ám az angliai légi csata idején kiderült, hogy a brit vadászokkal szemben lomhasága miatt túlságosan sebezhető, ezért ezután inkább csak az orosz fronton és a mediterrán térségben vetették be.
A II. világháború legeredményesebb Stuka-pilótája Hans-Ulrich Rudel ezredes volt, aki egymaga több, mint 500 szovjet páncélost pusztított el. Egyedül ő kapta meg a második világháború legmagasabb német katonai kitüntetését, a vaskereszt tölgyfalombbal, kardokkal és briliánsokkal ékesített lovagkeresztjét, amelynél a tölgyfalomb színaranyból készült.
[szerkesztés] Típusváltozatok
- a háború kezdeti szakaszában a "B" jelű
- ennek megerősített változata a "D" jelű
- a külön páncélosok ellen kifejlesztett "G" jelű Ju 87 két a szárnytőbe épített 37 mm-es gépágyúval
- ledobható üzemanyag-póttartállyal felszerelt (növelt hatótávolságú) "R" jelű
[szerkesztés] Műszaki adatok (Ju 87D)
- Személyzet: 2 fő (1 fő pilóta, 1 fő lövész)
- Motor: Junkers Jumo 211J–1 (1420 Le)
- Sebesség: 420 km/h (4120 m magasságban)
- Szolgálati csúcsmagasság: 10500 m
- Hatótávolsága: 760 km
- Hossza: 8,65 m
- Szárnyfesztávolság: 9,87 m
- Fegyverzet: 2 db 7,9 mm-es MG 81 géppuska, 2 db 7,9 mm-es MG 17 géppuska, maximum 1800 kg bomba
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- The Junkers Ju-87 Stuka – Az Air Vectors típusismertetője
[szerkesztés] Lábjegyzetek
| Második világháborús bombázók | Bombázó repülőgépek a második világháború után | |
|---|---|
 Blackburn Skua |  B–17 Flying Fortress | B–24 Liberator
|
|
