John Dewey
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Amerikai Egyesült Államok XX. század |
|
---|---|
Név: | John Dewey |
Született: | 1859. október 20., Burlington, USA |
Meghalt: | 1952. június 1., USA |
Iskola/irányzat: | Pragmatizmus |
Érdeklődés: | Oktatási filozófia, Ismeretelmélet, Újságírás |
Befolyásolta: | Richard Rorty, Hilary Putnam, Richard J. Bernstein, Cornel West, Jurgen Habermas, Sidney Hook, Noam Chomsky, Hu Shih, Thorstein Veblen |
Befolyásolták: | Platón, Jean-Jacques Rousseau, Hegel, Charles Peirce |
Fontosabb nézetei: | A gondolkodás és a cselekvés viszonya, Oktatási problémák |
John Dewey (1859. október 20. – 1952. június 1.) amerikai filozófus, az ottani oktatási rendszer megreformálója.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élete
Dewey a vermonti Burlingtonban született. 1879-ben sikeresen lediplomázott a vermonti egyetemen. 1884-ben Michigan egyetemén dolgozott. 1894-ben csatlakozott az újonnan indult chicagói egyetemhez, ahol megismerkedett a pragmatizmussal. 1904-ben már a New York-i Columbia egyetem filozófiaprofesszora. Charles Beard történésszel, Thorstein Vebel közgazdásszal és James Harvey Robinsonnal megalapították az úgynevezett New School Social Research-t, ami az oktatást volt hivatott megreformálni. A Szabadság és a kultúra című művében (1939) a fasizmust kritizálja. Elítélte még a sztálinizmust is, főleg a sztálini „tisztogatások” miatt.
[szerkesztés] Filozófiája
Az instrumentalizmus; a pragmatizmus (az igazság ismérve a hasznosság) egyik alakja. Demokrácia és nevelés című munkája máig alapműnek számít az amerikai pedagógiában. Szerinte a gondolkodás csak egy eszköz a cselekvéshez. Ezért a gondolatoknak csak eszköz értékük van. (Segíti vagy nem segíti a cselekvést, gyakorlatot.) Filozófiáját ezért nevezik instrumentalizmusnak. Csak a növekedés fejlődés a lényeg, nem pedig az amúgy is elérhetetlen tökéletességet tartja szem előtt (művelődés, okosodás).
[szerkesztés] Főbb művei
- Demokrácia és nevelés
- Alkotó intelligencia
- Rekonstrukció a filozófiában
- Emberi természet
- Emberi viselkedés
[szerkesztés] Forrás
- Filozófia háromezer éve