Johannes Scotus Erigena
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Johannes Scotus Erigena, névváltozatok: Eriugena, Ierugena, Jerugena (Írország, 810 körül - Párizs, 877 körül) ír bölcselő, egyházi író
Kopasz Károly nyugati frank király 843 körül a teológia és a filozófia tanítását bízta rá párizsi udvari iskolájában, ahol komoly irodalmi tevékenységet fejtett ki. Szent Ágoston, majd Areopagoszi Szent Dénes hatása alatt állt, s egyre inkább panteista tanokat kezdett vallani; korai skolasztikus, ugyanakkor neoplatonista gondolkodó. Tanait az egyház már életében több alkalommal elítélte, s a halálát követő századokban is, így III. Honorius pápa 1225-ben főművének („De divisione Naturae”, A természet felosztásáról, 865 - 870) minden fellelhető példányát elégettette. Hatása mindennek ellenére maradandónak bizonyult: Plótinosz, Órigenész, Areopagoszi Szent Dénes gondolatait vitte tovább Baruch Spinoza, Johann Gottlieb Fichte és Georg Wilhelm Friedrich Hegel felé, de ugyanakkor ő volt a középkori skolasztika és misztika előfutára is. Fontosabb munkája még: „De praedestinatione” (Az eleve elrendeltségről, 851); „De visione Dei” (Isten látásáról).
[szerkesztés] Források
Katolikus lexikon