Jamna-kultúra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

A Jamna-kultúra (neve az orosz яма, azaz „gödör” szóból ered), más néven gödörsír-kultúra egy késő rézkori – kora bronzkori kultúra a Bug, Dnyeszter és Urál folyók környékén. A kultúra az i. e. 36. századtól az i. e. 23. századig létezett, jellemzően nomád volt, de a folyók környékén földműveléssel is foglalkoztak; néhány földvár jellegű építmény nyomai is fennmaradtak.

A kultúra egyik jellegzetessége a kurgánokba temetkezés. A holttestet behajlított térdekkel helyezték el a sírban, és okkerrel borították be. A kurgánokban több testet találtak a régészek, gyakran későbbi temetkezésekből származót is. Az elhunyttal feláldozott állatokat is eltemettek (jószágot, disznót, juhot, kecskét és lovat), ami a proto-indoeurópai és proto-indoiráni kultúrák jellegzetessége is.

A Jamna-kultúra a Volga középső folyásánál létrejött Hvalinszki-kultúra és a Dnyeper középső folyásánál létező Szerednyij Sztyihi-kultúra utóda. A Jamna-kultúrából fejlődött ki nyugat felé a katakomba-kultúra, kelet felé pedig a Szrubna-kultúra.

Marija Gimbutas Kuran-hipotézisében a Jamna-kultúrát azonosítja a késő proto-indoeurópai kultúrával. Ez és a megelőző Szerednyij Sztihi-kultúra egyike a proto-indoeurópai nyelv lehetséges őshazáinak (Urheimat). A Jamna-kultúrához tartoznak a legkorábbi, Kelet-Európában talált kerekekkel ellátott jármű maradványai, ezt az ukrajnai Dnyipropetrovszknál találták, a „Sztorozsova mohila” kurgánban, melyet O. I. Trenozskin tárt fel.