Intelligencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Az intelligencia fogalma alatt általában az érvelés, tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás, tanulás, valamint a gondolatok és nyelvek megértésének képességét értjük. Bár a szó hétköznapi értelmében bővebb jelentést is kaphat, a pszichológia nem tekinti azonosnak olyan sajátosságokkal, mint a kreativitás, személyiség, karakter vagy bölcsesség.

A intelligencia mérésére ún. IQ-teszteket dolgoztak ki és fejlesztenek.

[szerkesztés] Definíciók

Az Egyesült Államokban legalább kétféle konszenzusteremtő intelligenciadefiníció született. Az egyiket az Intelligencia: Tudott és nemtudott (Intelligence: Knowns and Unknowns) című, az Amerikai Pszichológiai Szövetség által létrehozott munkacsoport által 1995-ben készített jelentés tartalmazta:

Az egyének különböznek egymástól abban a képességükben, hogy megértsenek komplex ideákat, hatékonyan alkalmazkodjanak a környezethez, tanuljanak a tapasztalatból, az érvelés különböző változataival éljenek és a gondolkodás útján legyőzzenek akadályokat. Bár ezek az egyéni különbségek jelentősek lehetnek, sosem teljesen konzisztensek: egy adott egyén intelektuális teljseítménye különböző alkalmakkor, különböző területeken, más-más körülmények között változhat. Az "intelligencia" koncepciói arra tesznek kísérletet, hogy ezt a bonyolult jelenségrendszert átlássák és rendszerbe szedjék. Bár bizonyos területek jól átláthatóvá váltak, nem minden fontos kérdés megválaszolására születtek koncepciók, és nem alakult ki általános konszenzus. Valójában, amikor két tucat prominens elméleti szakembert nemrégiben arra kértek, adjanak definíciót, két tucat különböző definíció született.^[1]

A második definíció az Intelligenciatudomány főárama (Mainstream Science on Intelligence) című, 1994-ben 52 kutató által aláírt cikben szerepelt:

(Az intelligencia) nagyon általános mentális képesség, amely többek közt tartalmazza az érvelés, a tervezés, problémamegoldás, absztrakt gondolkodás, a komplex ideák megértése, a gyors tanulás és a tapasztalatokból való tanulás képességét. Nem pusztán könyvből szerzet tudás, akadémikus ügyesség, vagy tesztmegoldó okosság. Ehelyett a környezetünk szélesebb és mélyebb megértésének képessége – megérteni a dolgok értelmét, kitalálni, mi csináljunk.^[2]

[szerkesztés] Egyéb definíciók

Neves kutatók például az alábbi egyéni definíciókat adták:

Alfred Binet: "...ítélőképeség, másképpen nevezve józan ész, gyakorlati érzék, kezdeményezés, a körülményekhez való alkalmazkodás képessége... önkritika."
- "Az intelligencia minden, és ugyanakkor, semmi."
David Wechsler: "...az egyén összesített, vagy globális képessége hogy céltudatosan cselekedjen, racionálisan gondolkodjon, és hatékonyan bánjon a környezetével."
Cyril Burt: "...belső általános kognitív képesség."
Howard Gardner: "Számomra az emberi intellektuális kompetenciának tartalmaznia kell a problémamegoldás képességeit, amelyek segítik az egyént, hogy leküzdjön valódi problémákat és nehézségeket, amelyekkel szembesl és amikor szükséges, hatékony termékkel álljon elő – és tartalmaznia kell a probléma megtalálásának, illetve megteremtésének képességét és ezen keresztül megalapozva az új tudás megszerzését."
Herrnstein és Murray: "...kognitív képesség."
Sternberg és Salter: "...célorientált adaptív viselkedés."
John Kotter: "Alkalmas elme, azaz erős elemzőlépesség, jó ítélőképesség és a stratégiai és többdimenziós gondolodás képessége."

[szerkesztés] A pszichometriai megközelítés

Fő szócikkek: IQ és Általános intelligencia tényező.

[szerkesztés] Howard Gardner hét intelligenciatípusa

Logikai, matematikai intelligencia – intelligencia a számok és az érvelés terén
Verbális/nyelvi intelligencia – a szavakban megmutatkozó intelligencia
Vizuális/térbeli intelligencia – a képekkel való intelligencia (angolban: pictures and images)
Testi/kinesztetikus intelligencia – a test és a kezek intelligenciája
Interperszonális intelligencia – intelligencia a szociális kapcsolatok terén
Intraperszonális intelligencia – önismereti intelligencia
Zenei/ritmus intelligencia – intelligencia a hangok, a ritmus és a hangszín világában

A hét intelligencia egymáshoz viszonyított arányát bemérve a legerősebbek köré érdemes egy tanulási stratégiát, tanulási stílust kialakítani. ^[3] ^[4]

[szerkesztés] Érzelmi intelligencia

Érzelmi intelligencia, rövidítve EI és mérve, pedig mint Érzelmi Intelligencia Hányados vagy EQ. Ez egy képesség, kapacitás vagy érzékelési készség, értékelés. Az egyén vagy mások, esetleg csoportok érzelmeinek a kezelése, irányítása. Viszonylagosan fiatal területe a tudománynak, az Érzelmi Intelligencia definícója nem kikristályosodott. Néhány pszichológus, mint például John D. Mayer úgy utalnak rá, mint az érzelmi tudásunk egy meghatározott része.

A kifejezés eredete:

1920-ban E. L. Thorndike a Columbia egyetemen a "szociális intelligencia" kifejezést használta, hogy leírja azt a képességet, ami meghatározza, hogy hogyan képes az ember másokkal kapcsolatot teremteni és azt fenntartani, vagy ami meghatározza ennek a kapcsolatnak a minőségét. 1975-ben, Howard Gardner írása a The Shattered Mind elindította a több részből álló intelligencia modelljének kialakulását és fejlődését. Gardner nyolc fajta intelligenciát azonosított, amit később további kettővel kiegészítettek. Ezek tartalmazzák az interperszonális és az intraperszonális intelligenciát. Több pszichológus, köztük Gardner, úgy véli, hogy a hagyományos intelligenciára irányuló mérésekkel, mint az IQ- tesztek, nem lehet teljesen megmagyarázni ezt a kognitív képességet. (Smith 2002) A területre irányuló komolyabb kutatások az 1980-as években indultak meg Peter Salovay és John "Jack" Mayer vezetésével. Az ő munkájuk, ami fejlődőképesnek bizonyult, az intelligencia részévé tette a fogalmat. Mayer és Salovay folytatta a kutatásokat. Az érzelmi hányados először Keith Beasly cikkében jelent meg 1987-ben. Számos megállapítása van az érzelmi intelligenciának, amelyek mind más modellt és más méréseket hirdetnek.

1995 Time Magazin Cikk

1995 októberében Nanvy Gibbs érzelmi intelligenciáról írt cikke megjelent a Time magazinban. Ebben a cikkben megemlíti Goleman könyvét és Mayer és Salovay munkáját. A cikk nagyon megnövelte a könyv népszerűségét és dominőszerűen elindította a média érdeklődését az érzelmi intelligenciával kapcsolatban.

Az érzelmi intelligencia meghatározása:

A különbség az intelligencia és tudás között kognitív értelemben nagyon világos. A pszichológia kutatások szerint az IQ egy állandó, stabil, megbízható mértékegysége a kognitív kapacitásnak. Az érzelem területén az intelligencia és a tudás közti különbség ellenben homályos. Az eddigi definíciók az EQ-val kapcsolatban ellentmondásosak abból a szempontból, hogy mit is mérnek: néhányan (mint Bradberry és Graves) azt mondják, hogy az EQ dinamikusan változik, tanulható vagy növelhető, míg mások (mint Mayer) azt állítja, hogy az EQ stabil, és nem lehet növelni.