I. Jazíd
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
| Arab |
| يزيد بن معاوية |
| Tudományos átirat |
| Yazīd ibn Muʿāwīya |
| Fordítás |
| Muʿāwīya fia Yazīd |
Jazíd ibn Muávija (645. július 23. – Damaszkusz, 683.) volt az iszlám hatodik kalifája (uralkodott 680. május 6-től haláláig), egyben a 750-ig uralkodó Omajjád-dinasztia ún. Szufjánida ágának tagja. Ő volt az első kalifa, aki nem ismerte Mohamed prófétát, és az első, aki dinasztikus úton jutott hatalomra. Bár apja, I. Muávija nyomdokait követte az adminisztráció és a szíriai határ védelmének megerősítésével, elsősorban negatív megítélésű az utókor szemében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] A trón megszerzése
Muávija előrelátóan még saját életében megeskette a mértékadó körök képviselőit, hogy utódjául kijelölt fiát, Jazídot hűen fogják szolgálni. Ez ugyan nem garantált semmit Muávija halála után, de az utódkijelölés mindenképp a dinasztikus elv előtérbe kerülését jelezte. Jazídot végül el is fogadták kalifának.
[szerkesztés] Huszajn megölése
Amikor meghalt az Alit követő Muávija, az ellenfél támogatóinak tábora, az elsősorban iraki városokban (Baszra, Kúfa) tömörülő síiták üzenetet küldtek a hidzsázi visszavonultságban élő fiának, Huszajnnak, miszerint készek támogatni igényét a trónra. Huszajn, aki addig sem ismerte el Jazídot, népes családjával és kis kísérettel elindult, miután kémeivel ellenőrizte a kúfai helyzetet, ám az Omajjádokhoz hű iraki kormányzó tőrbe csalta, és az Eufrátesz partján, Kerbela közelében lemészároltatta csapatát (október 10. a keresztény naptár szerint, az iszlám holdnaptár alapján muharram 10.). Huszajn fejét Damaszkuszba küldték, ahol Jazíd eltemette.
A kerbelai csata igen jelentős lépés volt a síat Alí politikaiból vallási mozgalommá válásában, mert két fontos tényezőt teremtett meg hozzá: a mártírkultuszt és a hívek önmarcangoló bűnbánatát (az első bűnbánók, az ún. davvábún alapvetően azért, mert féltek segítséget nyújtani Huszajnnak és kis csapatának, pedig Kúfából megtehették volna).
[szerkesztés] A pietisták
A rendkívüli kegyes muszlim Huszajn megölését és a kalifa puritanizmustól igencsak távol álló életmódját a medinai és mekkai pietisták is rossz szemmel nézték. Az ellenérzés hamarosan lázadásba csapott át Abdalláh ibn Umar, Omár kalifa fia, és az Ali által a teve-csatában levert Zubajr ibn al-Avvám gyermeke, a hűségesküt korábban megtagadó Abdalláh ibn Zubajr vezetésével. 683-ban megindultak a hidzsázi hadműveletek, melynek során Jazíd erői bevették Medinát, ám Mekka ostroma félbeszakadt, amikor megérkezett Jazíd halálhíre. Elhunytának pontos ideje ismeretlen, ahogy sírhelye is.
[szerkesztés] Utódlás
Jazíd halálát követően tizenéves fia, II. Muávija foglalta el a trónt, de tovább folytatódott a Zubajr vezette felkelés, aki hamarosan ellenkalifaként lépett fel (ld. mekkai ellenkalifátus), elindítva a II. fitnát. II. Muávija rövid ideig tartó uralkodása zárta a Szufjánidák sorát, ezt követően I. Marvánnal az Omajjádok ún. Marvánida ága került hatalomra és uralkodott 750-ig.
[szerkesztés] Megítélése
A síiták egyértelműen negatív színben tüntetik fel Jazídot, aki szerintük iszákos és parázna volt, amellett elhanyagolta a vallást is. A síiták a mai napig megülik muharram 10-én az Ásúrá napját: ilyenkor Huszajn és társai legyilkolására emlékeznek felvonulásokkal, dalokkal és passiójátékkal, melyek során rendszerint gyalázzák Jazídot.
A szunniták körében sem egyöntetű a megítélése, ugyanis kicsapongó életmódja és a kegyes muszlim Huszajn, a próféta unokájának meggyilkolása sokakban visszatetszést kelt. Szunnita berkekben azonban sok esetben arra hivatkoznak felmentésképpen, hogy a kerbelai mészárlás az iraki kormányzó, Ubajd Alláh ibn Zijád magánakciója volt, amiről a kalifa nem tehetett. Esetleges pozitív megítélésében szerepet játszhat az is, hogy a jó uralkodónak tartott Muávijának nem kívánnak rossz döntést tulajdonítani az örökös kijelölésekor.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- The Cambridge History of Islam, I/A kötet. Szerk.: P. M. Holt, Ann K. S. Lambton, Bernard Lewis.
- Lapidus, Ira M.: A History of Islamic societies. Cambridge University Press, 1988.
| Előző uralkodó: I. Muávija |
Kalifa 680 – 683 |
 |
Következő uralkodó: II. Muávija |
