Huszár Lajos (numizmatikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Huszár Lajos (Nyárádszereda, 1906 január 29. - 1987 december 23.) nemzetközi hírű magyar numizmatikus.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Kitüntetései
3 Tagságai
4 Válogatás műveiből
5 Külső hivatkozások
6 Forrás

[szerkesztés] Élete

Gimnáziumi tanulmányait a marosvásárhelyi Református Kollégiumban végezte és ott is érettségizett. 1924-ben a beiratkozottt budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem történelem-földrajz szakára. 1928-ban szerzett oklevelet művészettörténet – klasszikus régészet – művelődéstörténet szaktárgyakból.

1929-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárába, ahol önkéntes gyakornokból 1944-re osztályvezető lett. Kutatási területe a magyar éremművészet és pénztörténet volt. Doktori disszertációját a körmöcbányai éremvésőkről írta. A háború előtt fél évet Rómában és két hónapot a Balkánon töltött Hariseion ösztöndíjjal.

1944-ben mint osztályvezetőre rá is bízták a múzeum kincsrejtekének pontos helyét. A háború végét és az ostromot a múzeumban élte át. 1945 tavaszától a múzeum megbízott főigazgatója, majd 1946 augusztusától kinevezett főigazgató egészen 1949 januárjáig. Ekkor az Esterházy kincsek kiállításról történt ellopása miatt fegyelmi úton felmentették és visszakerült az Éremtárba kutatónak. 1955-ben újra osztályvezető, majd 1956 végén a múzeum ideiglenes Nemzeti Tanácsának tagja, majd választott elnöke.

1968-ban nyugdíjazták, bár erre nem a kora adott indokot. Ezek után a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban mint tudományos tanácsadó dolgozott. Életművének bibliográfiáját, mely több mint 500 kiadványcímre (könyv, tanulmány, cikk) rúg, a Num. Köz. 86-87. száma közli. Az éremgyűjteményben végzett szorgalmas munkája is említésre méltó: pontosan leltározott, valamint neki köszönhető a Niklovits gyűjtemény megszerzése (több mint 43 ezer db).

Tudományos elismeréseként 1957-ben az MTA kandidátusi címet, 1983-ban nagy doktori címet, 1984-ben pedig címzetes tanári rangott adományozott neki.

A Magyar Numizmatikai Társulatnak 1939 óta volt tagja, 1945-től ügyvezető alelnöke, majd 1950-től az összevont NT és Régészeti Társulat Éremtani Szakosztályának titkára egészen 1968-ig. 1933 és 1975 között a Numizmatikai Közlöny szerkesztője, melyet neki köszönhetően nem szüntettek meg.

[szerkesztés] Kitüntetései

1940 Budapest Székesfőváros Ferenc József nagydíja
1941 Signum Laudis
1959 miniszteri elismerés
1961 Rómer Flóris érem (Magyar Régészeti, Művészettörténeti és Éremtani Társulat)
1976 Réthy László érem(Magyar Numizmatikai Társulat)
1980 Veszprémi István érem (Orvostörténeti Társulat)
1980 Széchenyi Ferenc érem (Magyar Éremgyűjtők Egyesülete)
1981 Munka Érdemrend arany fokozata (Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa)