Hernádnémeti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 48.07948° k. h. 20.97236°

Hernádnémeti

Hernádnémeti címere

Közigazgatás

Ország

Régió

Megye

Kistérség

Rang

Irányítószám

3564

Körzethívószám

Népesség

3831 (2006)

Népsűrűség

133,21 fő/km²

Földrajzi adatok

Terület

28,76 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

Hernádnémeti

é. sz. 48.07948° k. h. 20.97236°

Hernádnémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci kistérségben.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
- 1.1 Megközelítése
- 1.2 Környező települések
2 Története
3 Oktatás
4 Sport
5 Látnivalók

[szerkesztés] Fekvése

Az Északi-középhegységben, a Hernád folyó bal partján, Miskolctól 14 km-re található. Tengerszint feletti magassága: 120 m.

[szerkesztés] Megközelítése

Megközelítése a 37-es főúttól 2 km-re jobbra, vagy Hernádnémeti – Bőcs vasútállomáson keresztül lehetséges.

[szerkesztés] Környező települések

Bőcs (4 km), Hernádkak (4 km), Tiszalúc (8 km), a legközelebbi város: Felsőzsolca (15 km).

[szerkesztés] Története

Korábban nagyközségként Zemplén vármegye szerencsi járásához tartozott. A falu az Árpád-korban települt be. A tatárjáráskor teljesen kihalt. Ezért 1254-ben németeket telepítettek e helyre, innen kapta a jelenlegi nevét.

A török hódoltság idején ismét kipusztult, 1567-ben puszta helyként szerepelt a krónikákban. Fokozatosan újra benépesült és 1596-ban a Rákóczi birtokok közé került.Ebben az időben kerültek hajdúk a településre és ekkor lett reformátussá.

Az első ismert református lelkésze 1598-ban Maklári Demeter volt. Az 1707-es ónodi országgyűlésen II. Rákóczi Ferenc megerősítette Hernádnémeti község lakosait egyik telkének használatába. A II. Carolina Resolutiot követően, 1735-ben itt választották meg és szentelték a tiszáninneni egyházkerület első református püspökét, Szentgyörgyi Sámuelt (Hejce 1663. – ? 1745). Az eredeti templom a 16. század elején épülhetett. Többször bővítették, de 1892-ben veszélyessé vált és le kellett bontani. Ennek helyén épült a jelenlegi református templom 1895-ben. , .

A Rákóczi szabadságharc bukása után Rákóczi Juliannáé lett a község. 1730-ban III. Károly a település egyik felét Meskó Jakabnak, másik felét az Almássy családnak adományozta.

1768-ban Meskó Jakab báró építette a mai is álló templomot,a melyet özvegye, Fáy Mária bővíttetett ki. A plébánia anyakönyvei 1768-ig nyúlnak vissza.