Hegyescsőrű földipinty
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
| Geospiza difficilis Sharpe, 1888 |
|||||||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||||||
A hegyescsőrű földipinty (Geospiza difficilis) a madarak (Aves) osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a sármányfélék (Emberizidae) családjához tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Elterjedése
Határozottan elkülönülő alfaja, a Geospiza difficilis septentrionalis[1] a Galápagos-szigeteken él.
[szerkesztés] Megjelenése
A madár hossza 10-15 centiméter, testtömege 10-40 gramm. A hegyescsőrű földipintynek nagy, éles csőre van, az állati táplálékra alkalmazkodott.
[szerkesztés] Életmódja
A hegyescsőrű földipinty territoriális madár. Tápláléka rovarok és lárváik. Táplálékát a növényzetben vagy a talajon keresi. A hegyescsőrű földipinty néhány madártársához hasonlóan feltöri más madarak tojásait, és kiszívja belőlük a tápanyagot. A hegyescsőrű földipinty a Wolf-szigeten még vért is fogyaszt, amit a vedlésben lévő tengeri madarakból nyer. Addig csipkedi a madarak finom szárny- és farktollait, amíg elő nem buggyan a vörös testnedv.
[szerkesztés] Szaporodása
A költési időszak az esőzésektől függ, többnyire január és május között van. A fészekalj 1-5, többnyire 3 halvány színű, barna pettyes tojásból áll. A kotlás 12 napig tart és csak a tojó végzi, de a hím ellátja táplálékkal. A fiókákat mindkét szülő eteti. A fiatal madarak 13-15 nap múlva repülnek ki.
[szerkesztés] Rokon fajok
A hegyescsőrű földipinty közeli rokonságban áll a Galápagos-szigetek többi pintyével.
[szerkesztés] Forrás
- Csodálatos állatvilág, Budapest, Mester, 2000–, ISBN 963 86092 0 6 (Bővíthető mappa)
