Endemikus faj
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Endemikusnak az élőlények azon fajait nevezzük, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület (area) határain belül élnek. Az endemizmus kifejezés nagy kiterjedésű terület, így egy kontinens, szuperkontinens esetén is alkalmazható (pl. „az övesállatok Amerika endemikus állatcsaládja”), a legérdekesebbek mégis azok az endemikus fajok, amelyek csupán egyetlen országban vagy azon belül is csak egy kisebb térségben, esetleg mindössze néhány négyzetkilométernyi területen belül fordulnak elő.
Az endemikus fajoktól megkülönböztetjük a kozmopolita fajokat, amelyek az egész Földön, vagy annak nagyobb részén megtalálhatóak (pl. mind az Óvilágban, mind Amerikában, mind pedig Ausztrália és Óceánia térségében).
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Típusaik
Az endemikus fajoknak két fő típusát különböztetjük meg.
A paleoendemikus fajok korábban nagyobb területen voltak, de kis versenyképességük (konkurencia-képességük) miatt visszaszorultak. A paleoendemikus fajok a reliktumfajokból jönnek létre több százezer, esetenként több millió év alatt, amíg azok elszigetelt populációi egymástól függetlenül (a géncsere lehetősége nélkül) fejlődnek, és eltérő körülményekhez alkalmazkodnak. A paleoendemikus élőlények igen érzékenyek a környezeti tényezőkre, ezért a fajkeletkezés után sem képesek terjeszkedni (azok a fajok, amelyek erre képesek, a neoendemizmus rövid szakasza után szét is terjednek; endemikus jellegük megszűnik). Elterjedési területük tehát továbbra is kicsiny, megmaradnak a kialakulási helyükön. Fokozottan védett növényeink többsége paleoendemikus faj.
Tipikusan ilyenek a szigetek és egyéb, elszigetelt élőhelyek fajai, amelyeknek nagyon hosszú időn át nagyon kevés más fajjal kellett konkurálniuk, és ezért nagyon ritka kivételektől eltekintve alulmaradnak a betelepülő (betelepített) új fajokkal vívott versenyben.
A neoendemikus fajok a gyors fajképző nemzetségek kis fajai.
[szerkesztés] A Kárpát-medence endemikus fajai
A magas hegyekkel körülvett, tehát viszonylag elszigetelt Kárpát-medencében viszonylag sok az endemikus faj. Ilyen a Magyarországon honos puhatestűek 40%-a, a kaszáspókok 28%-a, a rákok, tegzesek, futóbogarak jelentős része.
[szerkesztés] Magyarországon endemikus virágos növények
- magyar kökörcsin (Pulsatilla hungarica)
- tartós szegfű (Dianthus diutinius)
- magyar szegfű (Dianthus giganteiformis pontedereae) – gyakori
- pilisi len (Linum dolomiticum)
- budai imola (Centaurea sadleriana), illetve (Centaurea scabiosa sadleriana) – gyakori
- tornai vértő (Onosma tornensis)
- magyarföldi husáng (Ferula sadleriana)
- magyar mézpázsit (Puccinellia hungarica) – kipusztult
