Harmadfokú egyenlet
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid a bevezetője. Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján! |
Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. Részletek a cikk vitalapján. |
A matematikában a harmadfokú egyenlet egy olyan egyenlet, amely ekvivalens algebrai átalakításokkal olyan egyenlet alakjára hozható, melynek egyik oldalán harmadfokú polinom szerepel – tehát a változó (x) legmagasabb hatványa a köb – a másik oldalán nulla (redukált alak).
[szerkesztés] Általánosan
Az általános harmadfokú egyenlet alakja:
ahol
(ha az a = 0, akkor egy legfeljebb másodfokú egyenlethez jutunk).
Az a, b, c és d betűket együtthatóknak nevezzük: az a x³ együtthatója, a b x² együtthatója, az c x együtthatója és d a konstans együttható.
[szerkesztés] Megoldása
Az egyenletet osztjuk a-val, majd új ismeretlen bevezetésével a következő alakra hozzuk:
- y3 + py + q = 0.
- y = x + a / 3.
Az (u + v)3 = u3 + v3 + 3uv(u + v) azonosság felhasználásával kifejezzük y -t:
- .
- y = u − p / (3u).
Ahol az u képletében a komplex gyökvonások szerepelnek.
Ha egy valós gyök van, vagy van többszörös valós gyök, akkor az egyenlet valós gyökei a komplex számok használata nélkül is megoldható. De ha az összes gyök valós, és egyszeres, akkor gyökjelekkel csak a komplex számokon keresztül juthatunk el hozzájuk. Ez a casus irreducibilis.
[szerkesztés] Források
- Szele Tibor: Bevezetés az algebrába
- Fried Ervin: Algebra I.